Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)
TÖRÖKSZENTMIKLÓS 747 Bal(l)a: Várnépek lakták. 1215-ben Bála falubéliek újvári várjobbágyok segítségével perelték az Ük (Yku) falubelieket jobbágyságuk állapota ügyében. Az újvári ispán parancsára a hevesi udvarbíró Váradra küldte őket. A balai nemeseket az 1261. és az 1279. évi források Tiszapüspöki és Szentjakab szomszédaiként említik. Az 1330-as években átlagosan évi 13 garas pápai tizedet fizetett. Barta: Ugyancsak várnépek lakták. 1215-ben ennek a falunak a lakói is újvári jobbágyokkal perelték az Ük (Yku) falubelieket jobbágyi helyzetük ügyében. A hevesi udvarbíró őket is Váradra kísérte. Az Árpád-kori forrásokban a település neve a Törökszentmiklós körüli falvakkal együtt fordul elő. Szakállas: Fegyvernek Szt. László-kori határleírásában szomszédos faluként szerepel. Első ismert birtokosa Ech fia Pál (meghalt 1271-ben), akinek 1341ben magvaszakadt. 1291-ben Német Pál feleségének első házasságából származó fiát, Miskolc nembeli Miklóst fiává fogadta, és részeltette itteni birtokából. 1319-ben Károly király mint örökös nélkül elhalt embert néptelen birtokát adta Aba nembeli Kompolti Péter királynéi tárnokmesternek és fiainak, Compoldnak és Gergelynek. 1325ben Kompold fia Péter fiainak osztozásakor Kompold kapta, s 1341-ben is Kompold fiaié. 55 Szentmiklós 1399-ben igen kis hely lehetett. Ekkor a közeibei lévő Szalók nembeli Báláról elnevezett Bála nevű falu volt a vidék központja. 56 Szentmiklós neve a török korig úgyszólván alig bukkan fel. Bála ma Törökszentmiklós határához tartozik. A két település története kétségtelenül összefügg, de nem azonosítható egymással. Szentmiklós középkori birtokosai az Aba nembeli Kompoltiak, a Tomaj nembeliek Abádiak, a XIV. század végén a Balaiak. 57 A XV. század végén a terület Bála központtal a dadái Móré család kezébe került. 58 1529-ben a Ferdinánd pártjára álló Móré László birtokait Szapolyai János országbírójának, Pöstyényi Gergelynek adományozta. 1540ben Pöstyényi Gergely Fráter Györgyöt tette meg kiskorú gyermekei gyámjává, így 1551-ig a „barát" kezelte a szentmiklósi birtokot. 59 1552-ben a török elfoglalta Szolnok várát, de már ezt megelőzően hódoltatta Szentmiklóst. 1858-ban Balássy Ferenc a következőket írja: „Midőn Achmed és Ali pasák elhatározták volna, hogy az ország szívében még fennálló szolnoki és egri várat megtámadják és elfoglalják és a szerencsétlen népet egészen kiirtsák, Ali pasa mintegy 20 ezernyi seregével Szolnoknak átellenében Bala-Szent-Miklós alá, s annak tágas terére húzódván, ott megállapodott s táborozott, és a város mellett földvárat hányatott, melynek nyoma a r. k. templom és paplak telkein ma is látszik; onnét addig is, míg Ahmed serege megérkezik, Nyári Lőrinc ellen működnék, ti. a (szolnoki) várat bezárná, annak közeledését elvágná, s a bezárt őrséget rettegésben tartaná." 60 A vár Szolnok eleste után is megmaradt, sőt környéke éppen mert a várbeli török katonaságot fenn kellett tartani - feléledt, s Szentmiklós falu tett szert a legnagyobb jelentőségre. Bála korábbi jelentősége megszűnik, neve Szentmiklóshoz kapcsolódik. Bála már a török hódoltság kezdetén elpusztult. Szelim szultán 1572. évi defterében Mezőbala néven pusztaként szerepel. Csomortányi, a kerületi esperes 1711-12-ben keletkezett feljegyzéseiben Bálát a török idők alatt elpusztult helységek közt említi. Ezt írja róla: „Túl a Tiszán Bála, embereivel, jószágaival elpusztult". 61 A balaszentmiklósi palánkhoz 34 község adóját rendeli a török a környékbeli községeken túl bihari, szatmári, békési és hajdúsági településekkel. 62 1555-ben a váradi püspök ostromolja sikertelenül a várat, 1562-ben a szultán Balassa Menyhért támadásától tartva Ibrahim budai pasát seregeivel Szolnok alá, Malkócsot Temesvárról hadaival Balaszentmiklós védelmére rendeli. Harci cselekmények azonban nincsenek. 1570ben Karácsony György, a „Fekete Ember" hadai ostromolják fegyvertelenül a várat, de csak a települést prédálják fel, a török rajtuk üt és megsemmisíti a sereget. 1594ben a győri vár ostromához igyekvő Kázis kán vonul át a vidéken és állomásozik a vár