Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

744 TÖRÖKSZENTMIKLÓS Bala, 1279: Bala, 1332: Bola,

32 1399: Bala, 1572: Mezőbala, 1640: Bala, 1685: TiszaBala, 1711-12: Bala, 1808: Balla,

33 Barta: 1215: Barca,

34 Szakállas: 1077-1095: Zakalus, 1291: Zakalws, 1319: Zakalus, 1325: Zakalos, 1341: Zakalus.

35 3. Törökszentmiklósról a legelső régészeti leletek a neolit korból valók. A Terehalom nevű lelőhelyen és Törökszentmiklós-Surján nevű településrészen folytak ásatások, ahonnan pattintott kő, obszidián, kaparó, penge, majd a bronzkorból származó edénytöredékek, kora vaskori kapa- és cserépmaradványok bukkantak elő. A surjáni ásatás szarmata gyöngysort, kést, fibulát, edényeket, csatot, csörgőt, vasrögöket, karperecet tárt föl. Találtak szkíta gyöngyöket, sarlót, korsót, karperecet, cserépedényt, késtöredéket, urnákat, hajkarikát, orsógombot, nyílhegyet, csákányt. A leletek között kelta cseréptöredékek, urnák, láncöv, fibulák is voltak. Ugyaninnen kora Árpádkori edénytöredék, hajkarika, középkori ásópapucs, edénytöredékek, fenőkő is előkerült.

36 Mérnökileg tervezett település uradalmi központokkal, a határban pásztorszállásokkal. A város belterületének utcahálózata sakktáblaszerű. Utcái szélesek, házaikhoz nagy telkek tartoznak. A külterületi részek ezzel ellentétes képet mutatnak. Itt a szűk, rendszertelen utcák és a kis telkek a tipikusak. 1945 előtt a lakóházak 80%-a alapozás nélkül, vályogból épült. A tanyák 90%-a nádtetős volt, döngölt föld vagy tégla padozattal.

37 Paraszti tanyái újabb keletűek. A tornác nélküli és tornácos házakat fűrészelt díszítésű házvégek jellemzik. A kisiparosok és gazdák mellett legszélesebb társadalmi réteget az uradalmi cselédek képezték. A városban római katolikus és református lakosság egymástól elkülönülten élt. Gazdálkodási rendszerét uradalmi legeltető állattartás és paraszti önellátó földművelés és állattartás jellemezte. A cselédek feketebarna szűrt, a pásztorok debreceni cifra szűrt viseltek. Szokásaik közül a nagyszombati kolompolás, disznótori kántálás, farsangi alakoskodás (maskarák) emelkedtek ki. A római katolikusoknál a betlehemezés, búcsúk, általában a köri (iparos, gazda, katolikus) bálok, mulatságok voltak a legjellemzőbbek. A cselédek szokásai között a citerás bálok és az aratóbál a legjellegzetesebbek. A táltoshit, lélekhit, boszorkányhit, az ördöngös kocsisról, a tudós pásztorról szóló babonás történetek és a velük kapcsolatos hiedelmek elterjedtek voltak. Az egykori summások sok népdalt, balladát és históriás éneket ismertek.

38 4. A települést 1399-ben említik először Zenthmyclos alakban. A vidék azonban már korábban is lakott hely volt, Bála mindenképpen. Az itt talált kora Árpád-kori le-