Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

TÓSZEG 729 Ugyancsak 1897-ben egy másik főszolgabírói távirati jelentésből tudjuk, hogy „Sivó Miklós aratói, munkát megszüntetve, méltányos részjavítás mellett sem dolgoznak és tószegi tanyáját felhívás dacára sem hagyják el. Munka nélkül, tétlenül hevernek, izgatnak, más munkásokat oda sem engednek". Sivó kérelmére a főszolgabíró is karhatalommal való eltávolításukat szorgalmazza.

60 A tószegiek 1897-es aratósztrájkja sikerrel végződött. A szolgabíró helyettesének jelentése szerint ugyanis „bár a termés jó, annak legalább 2 százaléka gyenge, a tulajdonos kisgazdának 11 pár aratója van [aki] kényszerült az aratók követeléseit teljesíteni, különben aratáshoz nem foghatott volna; VH rész helyett Vn-et ősziből, VB helyett Vn-et tavasziból adván, elengedvén a kukoricaföld szántásáért járó 6-6 napot, beszolgáltatandó 14-14 liter babot, sőt a szerződés értelmében teljesítendő behordás és kazalberakás napjaira mindannyinak egyenként l-l forint napszámot is ad". A példa és a siker hatott, még ugyanaz a jelentés közli, hogy egy másik helyen, Guler Gyula tószegi bérletén is sztrájk tört ki, s az aratók kijelentették, hogy csak akkor állnak munkába, ha ugyanúgy új szerződést kötnek velük, mint a sikert elért társaikkal.

61 Tószeg a második világháború időszakában a hadi események központjába került. Karcag felszabadulása után az előrenyomuló szovjet csapatok a Nagyrábé-Biharnagybajom felől induló német páncélos ellentámadás miatt elakadtak. Közben azonban a szovjet csapatok a 13. német páncélos hadosztály háta mögött tovább támadtak, felszabadították Kenderest, Kunhegyest és Fegyvernéket, és Szolnoktól délre az október 8-i tiszai átkelés eredményeként létrejött hídfőt kibővítették Jászkarajenőig és Tószegig. 1944. október 9-én így Csépa, Tiszasas és Vezseny községekkel együtt Tószeg is felszabadult. A hadi események azonban Tószegen ezzel még nem értek véget. Október 11-én Szolnokról magyar alakulatok indítottak támadást a Tószegnél lévő szovjet erők ellen, de támadásuk sikertelen volt. Az esti órákban a Törökszentmiklós felől indított szovjet támadás eredményeként újabb Szolnok megyei községek szabadultak fel, s bár délen az 1. lovas hadtest még tartotta a tiszaugi hídfőt, Tószeg továbbra is a szovjet csapatok kezén volt. Október 13-án a 4. SS páncélgránátos hadosztály Kenderes irányába nyomult előre, de a támadással szemben nőtt a szovjet csapatok ellenállása is. A 3. magyar hadsereg csapatai Vezseny-Várkony-Tószeg irányában tolták előre erőiket, s a 8. és 20. magyar hadosztályok kiragadták a szovjet csapatok kötelékében harcoló románok kezéből Tószeget és Tiszaugot. Október 20-án azonban a németek támadása elakadt, a szovjet csapatok előbb megállásra, majd visszavonulásra késztették ellenfeleiket. November 2-ára virradó éjszaka Tiszabőtől nyugatra zászlóaljnyi szovjet erő indított támadást. Erős tüzérségi tűz érte a Tószeg-Vezseny közti német-magyar közös védelmi vonalat. Ezt követően Tószegtől nyugatra a szovjet csapatok több helyen áttörték a német állásokat. Tószegen még késő este is kemény harcok folytak, november 3-án azonban újabb szovjet csapatok keltek át a Tiszán és végleg felszabadították Tószeget.

62 Dalnoki Miklós Béla miniszterelnök 1945. január 1-jei keltezésű utasítása csak 1945. március 15-én jutott el Tószegre, miszerint a négy párt képviselői jelöljék ki a nemzeti bizottság tagjait, akik aztán megválasztják az elöljáróságot. Az élet újraindítására a helyi elöljáróság már 1944 végétől tett lépéseket, de a politikai pártok - az MKP kivételével - csak 1945. március közepén alakultak meg. Szijjgyártó Mátyás elnökletével és 260 taggal jött létre a Nemzeti Parasztpárt helyi szervezete, 312 taggal és Kiss Imre titkárral az élén a Szabad Szakszervezet, valamint Csizmás István vezetésével az Iparos Szakszervezet 58 taggal. Az MKP tószegi szervezete valamivel korábban, március 8-án jött létre 35 taggal, vezetője Molnár László volt.

63 A nemzeti bizottság 1945. március 5-én alakult meg, elnöke id. Kiss Vince, jegyzője Sz. Molnár Imre lett.

64 A bizottságot még az 1945-ös évben átalakították, elnöke Halápi Imre, jegyzője Hatvani János, tagjai Gyúrkó József, Sassi Béla és Bajári László voltak.

65 A megalakult