Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)
72 NAGYRÉV tek. 144 A felszabadulás évében 2 tanerős felekezeti iskola és 1 tanerős állami iskola működött. Ezenkívül külterületen is volt egy 1 tanerős tanulócsoport. Az államosítás 1952-ben érintette a Varga-féle iskola épületét, 1951-ben pedig a Bodnár-féle iskolát. Ugyancsak 1952-ben került sor az államosítás következményeként az óvodai oktatás beindítására. 145 Az oktatás eredményei a következők: 146 6. életévüket A lf Általános iskola Középiskola c „. , .,. é u ^-i*-** Analfa- < , ,«, ,. , . r Főiskolát Ev betöltött ,, Ir-olvas osztályát végezte lakosok száma 1-5 6-7 8 1-3 4 ® 1941 1498 176 308 451 535 14 1 8 5 1960 1527 105 4 611 621 135 25 16 10 1960-ban a község 2 általános iskolájában 10 tanerő irányítása mellett 7 tanteremben 238 gyermek tanul. A külterületen általános iskolába járók száma 61 fő. Ugyanekkor 26 óvodai férőhelyen 26 az óvodába beírt gyermekek száma, akikkel 1 óvónő foglalkozik. 147 A népművelési munka az 1922-ben megalakult helyi Népművelési Bizottság irányításával indult meg szervezetten. A bizottság elsősorban különféle előadásokat (egészségügyi, mezőgazdasági) szervezett, s 1926-1927-ben és 1932-ben analfabétatanfolyamot indított. Asbóth Sándor községi tanító vezetésével az ifjúság több alkalommal rendezett műkedvelő színielőadásokat, a magyar néptánc ápolása érdekében tánctanfolyamot, majd varró-, kézimunka-tanfolyamot és a tanyasi lányok számára szőnyegszövő kurzust. Sonyák József rektor vezetésével szép sikereket ért el a nagyrévi református dalárda is. 148 1945. november 7-én alakult meg a Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Iskolánkívüli Népművelési Tanácsának nagyrévi szervezete 15 taggal. 149 Ez a szervezet megszűnésig, 1951-ig irányította a helybeliek kultúrakcióit. Nagyréven 1867 és 1951 között 10 különféle egyesület és kör működött. Közülük legrégibb és legjelentősebb az 1880-ban létrejött és 1949-ig működő Olvasó Egylet, amely önálló épülettel, az ún. „Olvasókörrel" is rendelkezett. 150 Jelentős tevékenységet fejtett ki az 1925-ben létrehozott Levente Egyesület, amely egy bérelt helyiségében rádió, társasjátékok, újságok, könyvek útján biztosított szórakozási lehetőséget a nagyrévi fiatalságnak. 151 1942-ben a községben 2 vallás- és közoktatásügyi minisztériumi, 1 egyesületek által fenntartott és 2 iskolai könyvtár volt. 152 Ezek közül kettő vészelte át a háborús eseményeket 220 darabos könyvállományával. 153 1960-ban a régi „Olvasókör" épületéből kialakított keskenyfilmes mozijában 183 főt tud fogadni, a vetítési napok száma heti három. Közművelődési könyvtára kettő van, ahol 1132 kötet áll az érdeklődők rendelkezésére. Ugyanekkor 4 tv-előfizetőn kívül a rádió-előfizetők száma 296 fő. 154 10. Mivel a község közvetlenül a Tisza partján fekszik, századunk elejéig a lakosság a Tisza vizei itta vagy ásott kutakból nyerte a vizet. Az artézi fúrások megindulásakor a vizsgálatok megállapították, hogy a vizek minősége megfelelő, vastartalmuk a megengedett mennyiség alatti. 155 1926-ban működő artézi kútja van a községnek, sőt ekkor már csatornázási munkálatokat is folytatnak. 156 1945-ben 4 artézi kút adott vizet a lakosságnak: a Piac téri 16 °C-os, 250 liter/perc, a Zöld úti 16 °C-os, 180 liter/perc, a Széchenyi úti 12 °C-os, 180 liter/perc hozamú volt, a külterületi iskolánál lévő pedig 90 liter 13 °C-os vizet adott percenként. 157 1960-ig 15 artézi fúrás eredményeként 14 működő kutat tartottak nyilván. A 15 fúrásból 6 a belterületen, 9 pedig a külterületen folyt. A létesített kutak közül 10 közkút, 3 közületi, 2 pedig magánkút. 158 Ugyancsak 1960-ban 1 km hosszú a kiépített vízvezeték-hálózat hossza, amelyre 11 lakást kötöttek rá. 159
