Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

Tószeg 1. A Tisza jobb partján, Szolnoktól 9 km-re, a szolnok-kiskunfélegyházi vasútvonal mellett fekszik. Élő vize a Gerje-Perje közös csatorna, amely e térségben Per je néven is ismert. Az 1853-ban megalakult Gerje-Perje Társulat 1885-1890 között építette meg a község északi részét megkerülő, Tiszavárkonynál a Tiszába vezető medret. E csatornába torkollik a Gerje természetes medre is. Keleten a Tisza zárja le határát. A Tisza felől széles ártér veszi körül a községmagot.

1 Tengerszint feletti legnagyobb magassága 91 m. Tószeg egész határterületét réti csernozjom borítja.

2 Lakóinak száma 1960-ban 4347, ebből külterületen él 1205 fő, népsűrűsége 62,8, határterületének nagysága 12 031 kh, lakóépületeinek száma 1133, lakásainak száma 1205.

3 2. 1368: Thozegh,

4 1450, 1472, 1479: Thozegh,

5 1628: Tei Szegh,

6 1703: Toseg,

7 1715: Tószeg,

8

1720: Tószeg,

9 1733: Tószög,

10 1787: Tószeg,

11 1793: Too Szeg,

12 1799: Tószeg,

13 1828: Tószeg,

14 1851: Tószegh« 1864: Tószeg,

16 1895: Tószeg,

17 1910: Tószeg.

18 Mai köznyelvi használatban Tószeg. Kettős összetétel, a) Tó-: ősi uráli örökség, „tó" jelentésben először 1015-ben fordul elő a magyarban Tow alakban. A rokon nyelvekben „tó, tócska, kis tó" jelentésű, b) -szeg: ugor eredetű szavunk, amely a magyar és a rokon nyelvekben „csúcs, ék, ék alakú föld, kiszögellés, szöglet" jelentésben fordul elő. Pesty Frigyes gyűjtése szerint „neve Tószeg vagy Tószög fekvésétől van, mivel a' Tisza árja - mely itt közönségesen tónak neveztetik - egészen C betű alakjára kerekíti. Ily helyeket pedig a' magyarok régebben is szög, vagy zugnak szoktak nevezni".

19 Első említésekor 1368-ban mindjárt mai nevén fordul elő. 3. A tószegi híres Laposhalomra először Abonyi Lajos író hívta fel a figyelmet. Amatőr régészként többször is megfordult Tószegen, s kirándulásai közben fedezte fel azt a mesterséges dombot, amelynek oldala tele volt kagylókkal, bögrékkel, vagy ahogyan a szakemberek abban az időben mondták, „agyagfekvetegekkel". Ő adott hírt elsőként a dombról a magyar régészet akkori kitűnőségeinek. Az 1876-ban Budapesten rendezett VIII. praehistóriai és antropológiai kongresszus alkalmával a Nemzeti Múzeum régésze, Csetneki Jelinek Elek által frissen feltárt halmot a nagy olasz régésznek, Luigi Pigorininek is bemutatták. Ekkor figyeltek fel tulajdonképpen a halomra. Később a hollandiai egyetem világhírű régészprofesszora, Van Giffel folytatott itt ásatást