Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

TOMAJMONOSTORA 717 uradalom 7 kerülőt és 7 „kertgazdát" is alkalmazott.

92 Később, a XX. század elején is kiemelik a gróf Nemes család tomaji uradalmának szimentáli szarvasmarha- és magyar mangalicaállományát.

93 Azonban az 1930-as években az állattenyésztés visszaszorulásának jelei figyelhetők meg, melynek egyik fontos mutatója a rét- és legelőterület összezsugorodása. A terület művelési ágak szerinti megoszlásának változása:

94 Ev 1939* 1947 1952 1954 1957 1962 kh kh kh kh kh kh 1925 1925 1827 1637 1660 1743 297 171 177 166 79 19 4 5 4 26 68 76 307 286 2 281 373 10 1 77 86 290 309 162 Szántó Rét, kert Szőlő Legelő Erdő Nádas Terméketlen Összesen 1993 2394 2395 2397 2420 2394 'Az 1939-es adatfelvételnél a rét és a kert adata nem szerepel, a különbözet ebből adódhat. Látható, hogy az 1950-es évektől kezdve a szántó és a rét rovására ismét növekszik a legelőterület, de ez a tér csupán a ló- és szarvasmarhatartást tudja megközelítően a XIX. század közepi szinten tartani. A korábban legnagyobb szerepet játszó juhtenyésztés visszaszorul, sőt egyes években szinte teljesen felszámolódik. A felszabadulás után csak a sertésállomány növekedése figyelhető meg:

95 Év 1854 1947 1952 1955 1957 1962 db db db db db db Szarvasmarha 347 411 482 502 494 473 Ló 76 61 109 93 105 55 Juh 5660 14 172 3 258 413 Sertés 363 977 932 1087 1928 1928-ban 12 taggal megalakult a Derzstomaji Vadásztársulat, 1931-ben pedig 91 taggal a Derzstomaji Legeltető Társulat.

96 Ezen utóbbi 1939-ben 57, 1955-ben 71, 1958-ban 340 kh területtel rendelkezett.

97 1945. november 25-én 167 fő életrehívta a Derzstomaji Földműves Szövetkezetet,

98 mely 1947-ben 4 traktort és 5 cséplőszekrényt, 1950-ben pedig 361 kh földterületet mondhatott magáénak.

99 1947-ben a rizstermelő csoport 38 tagja 40 kh-on gazdálkodott.

100 1948. október 25-én megalakult a Petőfi Tszcs.

101 1956-ban a mezőgazdasági terület jelentékeny része volt szocialista tulajdonban,

102 1959-ben ez az arány 92,3%.

103 8. A puszta ipari és kereskedelmi életének adatait hosszú időszakon keresztül nem említik a rendelkezésünkre álló összeírások. Feltehetően a tomaji uradalomban a kezdetektől fogva alkalmaztak iparosokat, s falusi iparosok és kereskedők létével is számolhatunk. Forrásaink csak a XX. században szólnak az iparosokról, igaz, akkor sem bőbeszédűen. 1925-ben egy kocsma és egy vegyeskereskedés állt a lakosság szolgálatában, s ez a helyzet 1960-ban is.

104 1947-ben 4 kereskedő és 12 iparos működött a községben.

105 1950-ben 3 csizmadia, 2 kovács, 1 bognár, 1 asztalos, 1 fodrász dolgozott Tomajmonostorán.

106 1955-ben az iparosok szakmák szerinti megoszlása a következő: 1 cipész, 2 kovács, 2 kőműves, 2 szabó.

107 1955-ben vegyesipari profillal két kisipari szövetkezet