Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)
TISZAVÁRKONY 701 erős iskolát az Ungár-féle házban. A század elején felvetődött a felekezeti iskolák államosításának kérdése. 1906-ban azonban csak a református iskola került állami kezelésbe, a római katolikus iskola világi tulajdonba kerülését az illetékes főhatóság, a váci püspök elutasította. 1912-ben a szőlőben került sor új iskola építésére, 1916-ban pedig új római katolikus iskolát nyitottak. 140 1926-ban négy elemi népiskolája volt a településnek, ebből belterületen egy kéttantermes felekezeti iskola volt, ahol két tanító tanított. Az egytantermes állami iskolának egy tanítója volt. A Szöllőbeli állami iskolában két nevelő irányításával, két tanteremben folyt az oktatás. A Tanyán az egytantermes állami iskolában egy tanító oktatta a tanulókat. Testnevelési szervezetként egy Levente Egyesület működött egy községi és egy szöllőbeli csoporttal. 141 1937-ig alig változott az oktatás képe. Ekkor a Szöllőben és a Vasúttanyán lévő állami iskolákban egy-egy tanító oktatott. 142 Az óvodát 1907-ben nyitották meg a mai egészségház helyén. 1926-ban mint kisdedóvót említették, ekkor 1 óvónő foglalkozott a gyermekekkel. Ezt az épületet állították helyre 1948-ban és szervezték át napköziotthonos óvodává. 1960-ban 67 óvodai férőhelyre 60 óvodást írattak be, akikkel 2 óvónő foglalkozott. 143 Az iskolázottság mértéke így alakult: 144 6. életévüket A If Általános iskola Középiskola ~„. , ... !«• , t .. u .. it Analta- f , ... „. , r Főiskolát Ev betöltött . ,_ Ir-olvas osztályát végezte i t i beta 1 c , n o » i A végzett lakosok szama 1-5 6-7 8 1-3 4 ö 1941 1869 216 343 634 621 32 2 15 6 1960 1814 69 6 758 681 228 22 32 18 1867-1951 között összesen 17 különböző egyesület és kör működött belügyminisztériumi engedéllyel. Közülük jelentősebbek: a Tiszavárkonyi Egyetértés Olvasókör, az 1886-ban alakult Polgári Olvasókör, az 1929-ben bejegyzett Önkéntes Tűzoltó Testület. A két világháború közötti időszak jellegzetes szervezetei az 1930-ban életrehívott Polgári Lövészegylet, a község első sportegylete, az 1925-ben szervezett Levente Egyesület, illetve az 1939-ben induló KALOT voltak. 145 Az iskolán kívüli népművelés az 1921-es évben indult meg a Szabadoktatási Bizottság szervezésében, amely később Iskolánkívüli Népművelési Bizottsággá alakult át. Elsősorban előadások tartását szorgalmazta váltakozó sikerrel. 1922-ben, a megalakulást követően a hallgatóság elégtelen száma miatt abbamaradtak az előadások, 1933-34-ben újra felélesztették ezt a népművelési formát, főleg a leventék körére szorítkozva. 1935-1936-ban érték el a legnagyobb hallgatói létszámot, ebben az időszakban előadásonként átlagban 400 fő jelent meg. A legnépszerűbbek az egészségügyi témájú előadások voltak. A község 7 könyvtárából 1 vallás és közoktatásügyi minisztériumi, 1 földművelésügyi minisztériumi népkönyvtár, 3 egyesületi könyvtár és 2 iskolai könyvtár volt. 146 A háború idején valamennyi elpusztult. 147 Az 1942-ben megnyitott első filmszínház épségben átvészelte a második világháború pusztításait. 1945-ben jelentették, hogy a mozi Izsó Vilmos tulajdonát képezi. 148 1945. október 30-án 19 fő részvételével újjáalakult a helyi népművelési tanács, s egészen 1949-ig működött Szabadművelődési Tanács néven. 149 A felszabadulás utáni időkben a Polgári Olvasókör helyiségében 1947-ig működött a MADISZ, majd itt talált otthonra az EPOSZ is. A Katolikus Gazdakörben tartotta üléseit a Független Ifjúsági Szervezet és később a DÉFOSZ. 1953-ban ugyancsak a Gazdakör épületében, a kisebbik helyiségben kezdte meg működését a Magyar Szovjet Társaság helyi csoportja. 1953-ban a gazdakört községi kultúrházzá alakították, mintegy 35 000 forintos költséggel. A szőlőben 1954-ben építették át a volt iskolát kultúrházzá, s részben itt, részben pedig a községi kultúrházban helveztek el könyvtárat. 150 1960-ban a Művelődési Ház befogadóképessége 180 fő, a keskenyfilmes mozié 236 fő volt. Köz-
