Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

TISZAVÁRKONY 699 2 3 4 4 1 3 2 2 4 1 3 1 •1 2 1 3+0 1+0 2 1 3 3 3 5 1 6 2 1 1 1 1 1 1 2 2 2 1 2 4 2 2 1 3 2 1 2 1 1 1 5 1 Év 1879 1925 1934 1945 1950 1960 Bérlő Asztalos Cipész Halász Hentes, mészáros Kerékgyártó Kovács Molnár Csizmadia Borbély Férfiszabó Bércséplő Bognár Kőműves Szikvízgyártó Pék Varrónő Darálós 2 Összesen 24 12 24 29 9 12 A tiszavárkonyi iparosok 1885-től szervezetileg az ekkortájt létrejött Szolnok és Vidéke Ipartestülethez tartoztak Besenyszög, Kőtelek, Nagykörű, Rákóczifalva, Szajol, Szolnok, Tószeg, Újszász, Vezseny és Zagyvarékas községek iparosaival együtt.

118 A község útjain a járdák helyén az átereszek felett majdnem minden utcában malomköveket lehetett találni még a közelmúltban is. Számuk meglepően sok volt. Ezek a község területén lévő vízimalomból, szélmalomból, szárazmalomból, majd gőz- és villanymalomból valók. Vízimalom volt azon a helyen, ahol a magasfeszültségű vezeték átvezet a Tiszán. A nyári alacsony vízálláskor vontatták fel a Felsőrét alá. Az emlékezet szerint 1870-1880 körül szűnt meg. Szélmalom kettő volt a faluban: az egyik a Petőfi tsz rizstelepének helyén állt. Az egykori rakományoskertben lévőt (mai Bajcsy-Zsilinszky utca) a felszabadulás után bontották le, bár egy ideig gőzgéppel is próbálták üzemeltetni. 1893-ban a községrendezési térképen még három szárazmalom van feltüntetve. Az utolsó szárazmalom, amely a mai Széchenyi utcában volt, gyújtogatás következtében égett le. A század elején egy gőzmalom is működött a községben.

119 Az 1910-es népszámlálás adatai szerint a községben 11 kpvács, 1 lakatos, 5 asztalos, 2 szabó, 10 cipész és csizmadia, 5 hentes és mészáros, 1 molnár, 4 kőműves, 3 ács dolgozott. A gépgyártás területén 8 főt, a fonó- és szövőiparban 2 személyt, a vegyészeti iparban 1 embert és az egyéb ágazatokban 6 személyt foglalkoztattak.

120 A víz melletti településen meglehetősen jelentős volt a háziipar. A fűzfavessző felhasználási módozatait az idősebbek még szinte kivétel nélkül ismerték. Ma már csak a vesszőt gyűjtik be értékesítésre. A kukoricacsuhéjból szatyrokat, lábtörlőket készítenek, de csak helyi használatra.

121 A felszabadulás idején már villanyerővel hajtották darálómalmát. 1950-ben Németh Zsigmond gőzmalma, Varga József darálómalma, Lick Imre szeszfőzdéje és Fazekas Imre darálómalma üzemelt a településen.

122 1960ban sütödéje a Szolnoki Sütőipari Vállalat kezelésében működött.

123 1851-ben a község kocsmáitatásból 100 forint jövedelemmel rendelkezett. 1879ben 4 kocsmájának haszonbére 900 forint volt.

124

1910-ben, a népszámlálás adatai szerint a vendéglátóiparban 3 személy dolgozott.

125 1934-ben 1 gabonakereskedő, 1 vendéglős élt Tiszavárkonyban. 1935-ben hiteligényeit a Tiszavárkonyi Hitelszövetkezet