Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

TISZAVÁRKONY 699 2 3 4 4 1 3 2 2 4 1 3 1 •1 2 1 3+0 1+0 2 1 3 3 3 5 1 6 2 1 1 1 1 1 1 2 2 2 1 2 4 2 2 1 3 2 1 2 1 1 1 5 1 Év 1879 1925 1934 1945 1950 1960 Bérlő Asztalos Cipész Halász Hentes, mészáros Kerékgyártó Kovács Molnár Csizmadia Borbély Férfiszabó Bércséplő Bognár Kőműves Szikvízgyártó Pék Varrónő Darálós 2 Összesen 24 12 24 29 9 12 A tiszavárkonyi iparosok 1885-től szervezetileg az ekkortájt létrejött Szolnok és Vi­déke Ipartestülethez tartoztak Besenyszög, Kőtelek, Nagykörű, Rákóczifalva, Szajol, Szolnok, Tószeg, Újszász, Vezseny és Zagyvarékas községek iparosaival együtt. 118 A község útjain a járdák helyén az átereszek felett majdnem minden utcában malomkö­veket lehetett találni még a közelmúltban is. Számuk meglepően sok volt. Ezek a köz­ség területén lévő vízimalomból, szélmalomból, szárazmalomból, majd gőz- és villany­malomból valók. Vízimalom volt azon a helyen, ahol a magasfeszültségű vezeték átve­zet a Tiszán. A nyári alacsony vízálláskor vontatták fel a Felsőrét alá. Az emlékezet szerint 1870-1880 körül szűnt meg. Szélmalom kettő volt a faluban: az egyik a Petőfi tsz rizstelepének helyén állt. Az egykori rakományoskertben lévőt (mai Bajcsy-Zsi­linszky utca) a felszabadulás után bontották le, bár egy ideig gőzgéppel is próbálták üzemeltetni. 1893-ban a községrendezési térképen még három szárazmalom van fel­tüntetve. Az utolsó szárazmalom, amely a mai Széchenyi utcában volt, gyújtogatás kö­vetkeztében égett le. A század elején egy gőzmalom is működött a községben. 119 Az 1910-es népszámlálás adatai szerint a községben 11 kpvács, 1 lakatos, 5 asztalos, 2 sza­bó, 10 cipész és csizmadia, 5 hentes és mészáros, 1 molnár, 4 kőműves, 3 ács dolgozott. A gépgyártás területén 8 főt, a fonó- és szövőiparban 2 személyt, a vegyészeti iparban 1 embert és az egyéb ágazatokban 6 személyt foglalkoztattak. 120 A víz melletti településen meglehetősen jelentős volt a háziipar. A fűzfavessző felhasználási módozatait az idősebbek még szinte kivétel nélkül ismerték. Ma már csak a vesszőt gyűjtik be értékesítésre. A kukoricacsuhéjból szatyrokat, lábtörlőket készí­tenek, de csak helyi használatra. 121 A felszabadulás idején már villanyerővel hajtották darálómalmát. 1950-ben Németh Zsigmond gőzmalma, Varga József darálómalma, Lick Imre szeszfőzdéje és Fazekas Imre darálómalma üzemelt a településen. 122 1960­ban sütödéje a Szolnoki Sütőipari Vállalat kezelésében működött. 123 1851-ben a község kocsmáitatásból 100 forint jövedelemmel rendelkezett. 1879­ben 4 kocsmájának haszonbére 900 forint volt. 124 1910-ben, a népszámlálás adatai sze­rint a vendéglátóiparban 3 személy dolgozott. 125 1934-ben 1 gabonakereskedő, 1 ven­déglős élt Tiszavárkonyban. 1935-ben hiteligényeit a Tiszavárkonyi Hitelszövetkezet

Next

/
Thumbnails
Contents