Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

TISZAVÁRKONY 695 támadásra vonták össze erőiket. Október 27-én a 24. német páncélos hadosztály támadást indított a vezsenyi hídfő ellen. Egyidejűleg észak felől a 4. SS páncélos gránátos hadosztály egy harccsoportja is támadott, de a tiszavárkonyi vasúti megálló előtt két kilométerrel elakadtak.

87 Ezután a tiszavárkonyi átkelőhely ismételt birtokba vétele a német erők felmorzsolódása következtében már nagyobb nehézségbe nem ütközött. A várkonyi lakosok száma 1944 januárjában 2136 fő volt, a háborús év végén mintegy száz fővel kevesebb.

87 A község felszabadulása után a helyi nemzeti bizottság elnöke Bárány Imre lett.

88

1945. február 10-e táján alakult meg a Hitelszövetkezet helyiségében az MKP helyi szervezete.

89 Egy 1945. március 23-i jelentés szerint - a pártok közül - az MKP és az FKgP alakult meg, rajtuk kívül a Földmunkás Szabad Szakszervezet működött még a jelentés időpontjában a községben.

90 1945. május 4-én a főispánnak azt jelentették, hogy a tiszavárkonyi nemzeti bizottságnak 5 tagja van. Bárány Imre és Táska János a kommunista pártot, Izsó József és K. Fazekas József a kisgazdákat, míg Misovitz István a szabad szakszervezetet képviselte a bizottságban.

91 Az 1945. évi választásokon a Nemzeti Parasztpárt 39, a Polgári Demokratikus Párt 2, a Magyar Kommunista Párt 261, a Kisgazdapárt 820, a Szociáldemokrata Párt pedig 80 szavazatot kapott a községben.

92 Tiszavárkonyban 1948-ban egy csoport folytatott táblás művelést 50 kh földterületen 24 taggal. 1949 szeptemberében alakult meg a Petőfi termelőszövetkezeti csoport, amely a Megyei Földhivatal 1949/50-es jelentése szerint 310 kh földterületen 44 fővel gazdálkodott.

93 A községi tanács 1950. október 26-án alakult meg 51 taggal, elnöke Gál József lett. A tanácsi apparátus létszáma a megalakulást követő években 7 fő volt.

94 6. Társadalmának szerkezetét sajátosan alakította az, hogy a falu népességének nagyobb része nemes volt, akik azonban jobbágy telken éltek és szolgáltatásokkal tartoztak a földesúrnak.

95 1769-ben pélyi Nagy Istvánnal a jobbágyok, illetve a jobbágytelken élő nemesek és nemes zsellérek szerződésre léptek, de robotkötelezettségüket csak részben váltották meg készpénzen, telkenként 3 forinton. „Robotban őszi vetés alá kétszer, tavaszi alá egyszer szántunk... azt az uraság magvával bevetjük, boronáljuk, a termést a csűrbe hordjuk, az életet az uraság számára Pestre visszük... Egy nap az asszonymunka, s ha ezt erkölcsös vakmerőségbül véghez vinni akárki is közülünk nem akarná, szabadsága lészen a földes uraságnak az ilyetén emberen tetszése szerint való büntetést végben vitetni... Kilenced- és tized dézsmát adunk." „A csónakos halászok a hal egyharmadát szolgáltatják be uruknak. Jobbágyszőlőt nemrég telepítettek, még nem hozott dézsmálható termést" - állapítják meg az úrbéri felmérést megelőző kérddpontokra adott válaszban.

96

1770-ben az úrbérrendezés előtt és után a következő volt a telkek rétegenkénti megoszlása:

97 Év: 1770 1771 úrbérrendezés előtt úrbérrendezés után Úrbéri telekmennyiség 2OV2 telek 2OV2 telek Telkes gazda 46 40 Házas zsellér 5 11 Úrbéri jobbágyszántó 720 kishold 626 kishold 1771-ben a falu határát harmadik osztályúnak minősítették, 30 kishold szántót és 12 kaszás rétet szabtak ki egy egésztelkes gazda részére. A dézsmás szőlő 1770-ben 154 kapás volt. 1786-ban a népszámlálás adataiból képet kapunk a falu társadalmi rétegződéséről is, s mögé látunk azoknak a családi és jogi viszonyoknak, amelyeket az urbárium általában eltakart, a nemesi jogúakat is a jobbágyokhoz vagy zsellérekhez sorolván be.

98