Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

TISZAVARKONY 693 Nagy családot tudja a falu birtokosának, amely a falu végén lakik.

65 Rajtuk kívül 1745ben a Radits család szerzett kisebb birtokrészt Várkonyban.

66 1739 és 1750 között a falu szélén ideiglenes putrikban megtelepedett 7 olyan morvaországi huszita, akiket vallásuk miatt üldöztek el hazájukból. Előbb Pozsony és Pest megyében bolyongtak, majd pélyi Nagy András földesúr engedélyével Várkonyba jöttek. Ám hiába álcázták magukat reformátusoknak, sem ezek, sem a hatóságok nem tűrték meg őket, ezért 1750-ben a Zemplén megyei Gesztelyre és Kak pusztára távoztak.

67 1754-ben a jobbágyoknak Nagy István földesúrral kötött szerződése lejárt, s ezért 1769-ben újat kötöttek.

68 1783-ban Tiszavárkony „örökös földesura, Ifjabb pélyi Nagy István... a Reformata Eklesia Hasznára" ónkannát adományozott.

69 1784-ben pedig II. József türelmi rendeletére hivatkozva engedélyt szerzett az eklézsia felállítására. A mai református templomot 1816-ban kezdték el építeni.

70 1843-ban a község lakosságát jelentősen megritkította a kolerajárvány.

71 A XIX. század folyamán, egészen 1885-ig szolgabírói hivatal működött a volt Benkó-kastélyban.

72 Az 1849-es szolnoki csata eseményei bizonyos mértékig a falu lakosságát is érintették, hiszen Damjanich Cibakháza alatt átkelt serege Tiszavárkonyon átvonulva került az ellenség oldalába, s a csata sebesültjeit is a falun keresztül szállították Cibakházára.

73 A Gerje-Perje-Körös-Ér vízgyűjtő területét átfogó vízrendez. sí tervet 1854-ben Horváth György mérnök készítette. Az 1853-ban megalakult Gerje-Perje Társulat építette meg a Perjét az eredeti tervnek megfelelően, 1885-1890 között. Tiszavárkonynál lényegében Perjének a közös főcsatornát nevezik. Nagyközséggé 1872-ben alakult az április 18-án kelt és ugyanazon év szeptemberében 165. XXX. szám alatt jóváhagyott szabályrendelet alapján.

74 Várkonyt a volt Heves-Külső-Szolnok törvényesen egyesített megyéktől csatolták 1876-ban a 33. te. alapján a megalakult Jász-NagykunSzolnok megye tiszai alsójárásához.

75 Az elöljáróság összetétele 1879-ben a következő volt: 1 bíró, 1 törv. bíró, 1 pénztárnok, 1 közgyám, 4 tanácsos és 2 jegyző.

76 A századforduló körüli agrárszervezkedések Tiszavárkonyt is érintették. Az 1907es esztendőben az aratósztrájkokat ismertető rendőrségi jelentés szerint Tiszavárkonyban is aratómozgalom volt.

77 Az I. világháború során a községből a frontra vezényelt katonák közül 72-en haltak meg, s a községnek 26 rokkantról és 27 hadiözvegyről kellett gondoskodnia.

78 A háború végén kibontakozó forradalmi mozgalmak Tiszavárkonyt sem kerülték el. Bárány Imre (1890-1967), a tiszavárkonyi földmunkás család gyermeke, aki bognársegédként Szolnokon került kapcsolatba a munkásmozgalommal, már a háború befejezése előtt több helyi akciót irányított. Mivel munkahiány miatt a téli hónapokat szülőfalujában töltötte, alkalma nyílott arra, hogy több sikeres bérharcot vezessen, többek között a pusztakengyeli Léderer-féle gazdaságban. 1918 végén Szolnokon és Tiszavárkonyban közel 180 földmunkást szervezett be a szakszervezetbe.

79 1919 februárjában az országos propagandabizottság összefoglaló jelentése szerint a közállapotok annyira megromlottak, hogy a közellátás hiányosságai miatt Tiszavárkonyban nyugtalanság volt észlelhető.

80 Bárány Imre a Tanácsköztársaság kikiáltása után tagja lett a helyi direktóriumnak, részt vett a Vörös őrség szervezésében és a román intervenciósok elleni harcban.

81 Az intervenció idején több károsodás érte a községet. Megrongálódott a templom a becsapódott lövedékektől, de a legszámottevőbb kárt az okozta, hogy a tiszai gátakat nem tudták védeni. Ennek következtében a Tisza kiöntött és másfél méter magasságban elöntötte az egész községet.

82 Tiszavárkonyban a Tanácsköztársaság rövid életű volt. Az új élet aktív szervezőit a bukás után sok atrocitás érte. Bárány Imrét 10 évi börtönbüntetésre ítélték, de kiszabadulása után is megmaradt a munkásmozgalom szervezett tagjának. 1944.elején ismét internálták, s csak a felszabadulás után kapott méltó megbecsülést.

83 Tiszavárkonyi születésű a Szolnok megyei munkásmozgalom másik jelentős alakja, Somló János (1901-1967) is, aki