Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

TISZAVÁRKONY 691 ill A XVI. század közepétől így alakult a község népessége:

40 L 1564 1571 1605(?) 1729 1741 10V

2 porta 60 adózó IOV2 porta 9 család 5 család 1747 1748 1770 29 család 34 család 51 család Ev: 1786 1828 1869 1880 1890 871 1306 2311 2036 2312 1900 1910 1920 1930 1941 2349 2263 1970 2233 2131 1949 1960 2089 2130 A XIX. században dinamikusan fejlődő település, amely megtartja lakosságát. Legjelentősebb külterületi lakott helye 1910-ben a Szőlők. 1913-ban a Várkonyi szőlőknek 380 főnyi lakossága van.

41 A külterületi népesség száma 1910-ben 1043 fő volt, 1949ben 917 fő, 1960-ban 819 fő.

42 5. Tiszavárkony nevét először a bécsi Képes Krónika említi az 1059-ben lejátszódott várkonyi jelenettel kapcsolatban, amikor is I. András király uralkodott, s a szokás szerint az ország másik részét testvéröccse, Béla herceg bírta, aki András halála után örökölte volna a trónt. Andrásnak azonban fia született, s ezzel a királyságot Béla elvesztette volna. A krónika szerint a király és a herceg tehát Várkonyba mentek („venerunt itaque rex et dux in Varkun"),

43 s itt András választást ajánlott fel Bélának: a koronát vagy a kardot, azaz a királyságot, vagy a hercegséget. Egy Miklós nevű ispántól Béla megtudta, hogy amennyiben a királyságot választja, fejét veszik. Ezért a kard után nyúlt és ezzel lemondott a királyságról. A krónika elbeszéléséből nem derül ki egyértelműen, hogy a nevezetes találkozó színhelye azonos-e a Tiszamenti településsel, mivel az ország területén több Várkony nevű hely is létezik. A község hagyományai azonban régóta igazoltnak tekintik az azonosságot, s valamennyi történeti leírás ezzel az eseménnyel indul. Ebben az időben a falu földesura a titeli prépost volt.

44 1271-ben a források megemlékeznek egy Péter „plebanus de Guarconi"-ról, aki tiszavárkonyi plébános a váci egyházmegyében, s akit Árpád-házi Boldog Margit szentté avatási perében hallgattak ki.

45 IV. László 1280-1284 között több oklevelet adott ki Várkony mellett („prope Warkun").

46 1301-ben Vencel cseh király révjével együtt Kokas mesternek adományozza a falut (Villa Warkun, portus fluvii Tycie de Warken), majd 1344-ben és 1441-ben ismét a titeli préposté.

47 Az Anjouk korában Kenderes, Abád, Fegyvernek mellett révje miatt Várkony is fontos hely volt. Nagy Lajos Fegyvernekre és Várkonyra vonatkozólag parancsot adott Domoszlói Gergely fia Miklós hevesújvári comes kérésére a kereskedőknek és utazóknak, hogy a várkonyi tiszai révet és a fegyverneki vámot el ne kerüljék, tilos átkelőhelyen ne járjanak személyes szabadságuk és portékájuk elvesztésének terhe alatt.

48 1397-ben Zsigmond király sókamarai hivatalt állíttat fel a községben, melyet a szegedivel együtt említenek. 1441ben a király újból megerősítette a titeli prépostot Várkony birtokában.

49

1459-ben Mátyás király „.. .a Tisza mellett Várkonyba időzött, s az oda rendelt nagybátyjával, Szi-