Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)
680 TISZAUG A XVIII. század közepéig Ugnak nem volt tanítója, az oktatási teendőket is a lelkész végezte. 1760-tól alkalmaztak tanítót, aki a jegyzői feladatokat is ellátta. Az iskolaépület a XIX. század közepéig egyben községháza, később tanítói lakás is. 1862-ben az iskola leégett, de rövid idő alatt újjáépítették. 104 1879-ben egy tanteremben 1 tanító 94 iskolába járó tanulót oktatott. 105 1925-ben Tiszaugnak egy hatosztályos, egy tantermes községi iskolája volt egy tanítóval és egy ugyancsak hatosztályos református felekezeti iskolája, egy tanteremmel. 106 Az oktatási feltételek javulása is szerepet játszott abban, hogy az írni-olvasni tudók részaránya a 6 évesnél idősebb lakosságból az 1900. évi 62%-ról 1930-ig 89,3%ra nőtt. 107 A II. világháború idején a front átvonulása következtében a református iskola használhatatlanná vált, 108 azonban rövid idő alatt újra oktatásra alkalmassá tették, sőt 1945-ben katolikus iskolát is nyitottak a Steöszel család kastélyában. 109 1948ban államosították a felekezeti iskolákat, s ezt követően állami 8 osztályos általános iskolában folyt az oktatás. A nevelők száma 1948-ban 5, 1953-ban 8 volt. 110 1960-ban 8 osztályteremben 10 tanerő 200 tanulót tanított. 111 Az iskolai végzettség a következőképpen változott 1941-1960 között: 112 6. életévüket . ., Általános iskola Középiskola „„. , .,_. •É u *-!*-** Analfa- f . .,. ,, , . r Főiskolát Ev betöltött ., Ir-olvas osztályát végezte lakosok száma eta 1-5 6-7 8 1-3 4 ve g zett 1941 1168 126 271 422 312 20 6 9 2 1960 1304 100 1 631 382 141 19 18 12 Az iskolán kívüli művelődés fő kereteit a kapitalista korban az egyesületek alkották. Már 1878-ban megalakult a Tiszaugi Olvasókör. 113 Az egyesületek száma a két világháború között elérte a 11-et. 114 1925-ben két kulturális intézménye volt Ugnak: egy községi népkönyvtár és egy kaszinó. 115 A felszabadulást követően az egyesületek tevékenységét beszüntették. A negyvenes-ötvenes években műkedvelő kultúrcsoport működött itt, 1962-ben pedig megnyílt a Művelődési Klub. 116 1948-tól mozija is van a falunak. 117 A községi könyvtár 1959-ben nyílt meg, könyvállománya 1960-ban 1000 könyvegységet tett ki. 118 1960-ban a lakosság tulajdonában 218 rádió és 3 televízió volt. 119 Művelődési háza 1960-ban 150 fő, keskenyfilmes mozija 161 fő befogadására volt képes. 120