Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)
678 TISZAUG méti tanács az eset kapcsán megtiltotta, hogy az ugiak a Tisza kecskemétiek birtokában lévő folyószakaszán halásszanak, illetve a Tisza partján halat áruljanak. 76 Tiszaug határát a mezőgazdasági művelési ágak szerint 1786-1789 között a következő módon használták: szántó 428 kh, rét 1680 kh, kert 10 kh, legelő 1193 kh és szőlő 38 kh. 77 A község határterületét 1824-ben 75,16%-ban jelentették vízborításosnak, ami azt jelentette, hogy az 5762 magyar holdból 4331 hold került víz alá a Tisza áradása során. 78 Vályi András határát a középszerűek közé sorolta, néhány évtizeddel később Fényes Elek megállapítása szerint a Tisza árja igen sok kárt okozott a mintegy 3000 holdnyi határban. 1851-ben a „mocsaras lapos rétségek közt" fekvő falu határában l l k telek után 232 hold szántó úrbéri, és az ehhez tartozó réteken és közlegelőkön kívül a többi majorság volt. Ugyancsak Fényes Elek írja, hogy „van itt egy holt Tisza is, mellyből igen sok halat fognak a lakosok, s ebből élősködnek". 79 A folyószabályozás után az elsődleges művelési ág a szántó lett. A földterület megoszlása 1852-1962 között a következőképpen alakult: 80 Év 1852 1879 1895 1913 1935 1952 1957 1962 kh kh kh kh kh kh kh kh Szántó 811 1580 1554 1761 2776 2594 2610 2516 Rét, kert 553 1085 699 261 339 57 72 111 Szőlő 39 49 88 265 300 358 361 355 Legelő 2138 754 1242 1417 517 694 519 526 Erdő 145 199 192 142 115 137 243 Nádas 18 29 29 30 17 54 Terméketlen 656 164 427 248 490 631 533 Összesen 4197 3613 3964 4352 4351 4338 4347 4338 A szántóföldi növénytermesztés fő területe a gabonatermelés volt és maradt. Fényes Elek szerint a falu határa „szép búzát terem". 81 Jelentős szerepet játszott még a szőlőtermelés is. A XX. században vált nagyarányúvá a kukorica termesztése. Az 1950-es évek második felében a kukorica a búzánál már nem sokkal kisebb területet foglalt el. A helyzet ilyen alakulása a sertésállomány növekedésével kapcsolatos. Az állatállomány alakulása 1852-1962 között: 82 Év 1852 1895 1911 1935 1942 1952 1957 1962 db db db db db db db db Szarvasmarha 225 763 274 202 265 213 159 324 Ló 193 218 202 238 208 213 185 85 Juh 1523 1885 1823 339 1154 1032 553 1669 Sertés 994 773 614 969 965 808 1749 8. A település ipari vonatkozású adatai még a XVIII-XIX. századból is szűkösek. A XVIII. század közepéről származó feljegyzésekben csak molnár iparosokról történik említés. Az 1744 és 1756 közötti években a község területén egy malom működött. 83 1879-ben összesen 11 iparos dolgozott a faluban. 84 Az 1910-es népszámlálás adatai szerint 4 kovács, 4 szabó, 4 cipész, csizmadia, 1 hentes, mészáros, 4 ács lakott Tiszaugon. A gép- és hajógyártásban 2 főt, malomiparban 3 főt, vendéglátóiparban 4 főt, egyéb iparágakban pedig 3 főt foglalkoztattak ebben az időben. 85 1925-ig az iparosok számában csak kis mértékű növekedés következett be, számuk ekkor 14 volt. 86 A kisiparosok mellett 1925-ben egy fatelep, egy cementüzem, egy motoros malom és
