Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

Tiszaug 1. Szolnok megye déli részén, a Tisza bal partján, a Kecskemét-Kunszentmárton vasútvonal mentén fekszik. Talaja folyami hordalékból származó elhumuszosodott futóhomok, réti csernozjom, réti öntéstalaj szikfoltokkal.

1 1960-ban a lakosság száma 1448, ebből külterületen él 338 fő, népsűrűség 58, a község területe 4338 kh.

2 2. 1075: Huger (Ug-ér), 1330: Vgh, 1341: Wgh,

3 1472: Hwgh, 1479: Whg,« 1548: Hwgh, 1560-61: Uugh, 1561., 1562: Ugh, 1560., 1562: Wgh,s 1571: Ug,

6 1578: Wgh, 1614: Vgh, 1629: Wgh, 1643: Ugh, 1654: Ugh, 1660: Ugh,

7 1675: Tisza Ugh,« 1686: Tisza-Ungh,

9 1720: Ug,

10 1784-87: Ugh,

11 1799: Ugh,

12 1828: Úgh (Tisza)," 1854: Tisza-Ugh,

14

1863: Tisza-ugh,

15

1873: Ugh (Tisza),

16 1892: Tisza-Ug,

17 1901: Tiszaug.

18 Kiss Lajos az 1330-as Vgh névformát tekinti az első említésnek, de utal a Györffy György által leírt korábbi említésekre is. Kiss Lajos a község nevét azonosítja a Vk, Vek, Wg, Ukk formákkal és úgy véli, hogy a szláv eredetű Ugrin vagy Ugrón személynévből alakulhatott ki, mint rövidüléses becéző alak. A községnév Tisza- előtagja a folyómenti elhelyezkedésre utal.

19 3. Tiszaug-Kéménytető bronzkori lelőhelyén először a Tiszazugi Archeológiai Magán-Társulat, majd Szabó Kálmán folytatott ásatásokat. A leletek a Nemzeti Múzeumba kerültek.

20 1980-ban a kéménytetői magaslat rétegsorainak feltárása igazolta, hogy e telep első lakói a nagyrévi kultúra népességéhez tartoztak.

21 A Tiszaug és Tiszakürt határa között fekvő egykori önálló település, Ság falu helyét az 1970-es évek végén terepbejárás során azonosították. A mai Tiszaugtól északra, a Tisza mentén Alpárral szemben húzódó földhát legmagasabb részén az agyagba rakott téglafal alapozás Ság templomának helyét mutatta. Árpád- és késő középkori cseréptöredékeket, házak foltjait, kváder- és tégladarabokat figyeltek meg az egykori telep helyén.

22 A középkori Ug falu - ahol szintén nagy számban került elő Árpád-kori és késő középkori cserépanyag - a mai községtől délre fekvő két vízfolyás által határolt félszigetszerű kiemelkedésen feküdt. Helyét az első katonai felmérésben pusztatemplom jelölése is mutatja. A község valószínűleg a török kort követő visszatelepülés során került a mai helyére.

23 Néprajzi szempontból a Tiszazughoz tartozik. A község a Tisza teraszára épült, U alakban követte a folyó kanyarulatát, települési szerkezete halmazos. Házait főleg helyben található anyagokból (agyag, nád, vessző, stb.) építették. Az 1868. évi és