Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

m TISZASZŐLŐS Év 1852 1895 1911 1935 1942 1952 1957 1962 db db db db db db db db Szarvasmarha 243 1424 1246 855 860 1029 1044 1286 Ló 354 585 559 436 436 251 243 112 Juh 304 2246 1713 302 302 522 694 723 Sertés 2628 2715 1623 1623 1021 2121 3580 A vízszabályozások után, az 1930-as évek közepén az addig alig termesztett búza kerül az első helyre. A szántók fő terményként ekkor a búzát, tengerit és a zöldtakarmányt emelik ki, ami az állattartás belterjességére is utal. Egyéb növényeket csak kisebb területen termesztettek.

107 Az 1940-es évek elején az öntözéses gazdálkodás bevezetése lehetővé tette a rizstermesztés megindítását. 1945-ben a Csabay-féle nagybirtokon 200 kh-as rizstelep volt.

108 1951-1957 között a főbb növények termésátlaga a kisgazdaságokban a következő volt mázsa/kataszteri holdban: őszi búza 6,9, tavaszi búza 6,2, rozs 6, őszi árpa 6,5, tavaszi árpa 8,1, zab 7,5, kukorica 18, burgonya 35, napraforgó 4,5, cukorrépa 92, takarmányrépa 120, lucerna 16, vöröshere 14 mázsa.

109 8. Az 1571-es török összeírás szerint Szőlős faluban 4 Szabó, 2 Ács és 2 Kovács nevű lakos élt.

110

1770-ben egy száraz malmáról emlékeznek meg a források.

111 Ezután hosszú ideig nincs adatunk a község iparáról. Csak az 1828-as országos összeírásból tudjuk, hogy ekkor 1 molnár képviseli az iparosokat.

112 A kézműves ipart 1884-ben 3 kőműves, 1 mészáros, 3 kerékgyártó, 7 csizmadia, 4 molnár, 3 ács, 3 kovács képviselte, rajtuk kívül volt 3 gépész és 3 szeszfőző.

113 A XIX. század ötvenes éveiből maradt két tiszai hajómalom az 1890-es években még működött, viszont 1888-ban a község szárazmalmát eladták.

114 Az 1902-es alispáni jelentés 1 szikvízgyáráról tesz említést.

115

1909ben egy gőzmalmot tartanak üzemben a községben.

116 1912-ben Tiszaszőlősön 17 önálló iparost tartanak számon.

117

1925-ben 2 kovács, 2 cukorkakészítő, 5 korcsmáros, 2 mészáros, 2 borbély, 1 szabó, 3 cipész, 2 csizmadia, 3 asztalos, 2 kerékgyártó, 1 kőműves alkotta az iparosságot.

118

1936-ban iparosai közül 5 kovács, 1 lakatos, 2 kerékgyártó, 2 asztalos, 1 kőműves, 2 bércséplő, 4 cipész, 1 darálómalom-tulajdonos. Segéderő nélkül 38, egy segéderővel 7 üzem dolgozik. Nagyobb üzem a Csabay Testvérek Hengermalma,

119 és Klein Aladár darálómalma.

120 A számontartott önálló iparosok száma ugyanekkor 23 fő.

121 Valamennyien az 1889-ben alakult Tiszafüredi Járási Ipartestület tagjai.

122 1925-ben a kender házivászon szövését és a kosárfonást említik mint a háziipar helyi jellemzőjét.

123 1946-ban a településnek 95 iparosa volt. 1950-ben 1 szabó, 4 bércséplő, 1 szikvízgyártó, 5 kovács, 1 darálós, 2 asztalos, 2 kerékgyártó, 3 cipész, 1 hentes és 1 pék dolgozott a községben.

124 Az 1955. október 3-i állapot szerint a tiszafüredi járáshoz tartozó Tiszaszőlősön az iparengedéllyel rendelkező szabad és háziiparosok között 1 körfűrészest tartanak nyilván.

125

1960-ban a Tiszafüredi Vegyesipari KTSZ asztalos- és cipőjavító részlege, továbbá a Szolnok Megyei Szeszfőzde Vállalat üzeme működik a községben.

126 Vályi András szerint Szőlős falu „piatza Egerben és Miskolczon" volt a XVIIIXIX. század fordulóján.

127 1915-ben a község hetivásár tartására kért engedélyt, sőt megalkotta vásári helypénzszabályzatát is, de 1936-ban vásárt nem tartott.

128 A piacozás iránya változott: 1936-ban az adatok szerint „piaca Tiszafüreden van".

129 1884-ben az 5 szatócson, 3 bőr- és tollszedőn kívül 5 korcsma volt a községben.

130 1906-ban 6, engedéllyel rendelkező italmérése működött.

13

' A kereskedelmet egyébként az 1907ben megalakított és a „Hangya" kötelékében működő Tiszaszöllősi Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet segíti.

132 Az 1902-es alispáni jelentés megemlékezik még egy szo-