Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)
644 TISZASZŐLŐS II. József népszámlálásának idején a falu társadalma a következő módon oszlott meg: 80 Pap 1 Nemes 110 Tisztviselő Polgár 1 Polgár és paraszt örököse 88 Paraszt 83 Zsellér 140 Egyéb 71 1-17 éves sarj 226 Együtt 720 Nők 667 Jogi népesség 1387 A nemesek száma rendkívül nagy, többségük helyzete azonban, mint láttuk, nem jobb a jobbágyokénál. Mellettük a zsellérek jelentős száma a feltűnő, s mutatja, hogy mennyire kevés jutott a határból a jobbágyoknak. 1828-ban Pete István a legnagyobb gazda, aki 3 cselédet is tartott, s 12 kishold szántója, 6 kaszás rétje volt. Állatállományát 2 ökör, 1 tehén, 1 tinó, 2 borjú, 4 ló, 15 birka képezte. A faluban ekkor sem kereskedőt, sem iparost nem írtak össze. Ilyenek valószínűleg csak az uradalmak majorságaiban voltak. 81 A 9 kisbirtokos, volt telkes jobbágy mellett az úrbéri földön építkező házas zsellérek száma igen magas volt a jobbágy viszonyok megszűntekor, 180 körül mozgott. Rajtuk kívül volt a faluban 50 majorsági házas zsellér is, akikről a földesurak a tagosítási per első szakaszában azt állították, hogy házuk nem úrbéri, hanem kuriális (nemesi, majorsági) földön épült, legelőre tehát nem jogosultak. De a bírósági vizsgálat megállapította, hogy ők is az úrbéri zsellérekkel azonos módon teljesítették a földesuraknak járó kötelezettségeiket, ők is úrbéres zselléreknek tekintendők. Ezért 1864-ben a tagosítási egyezség velük együtt 218-ban állapította meg az úrbéri házas zsellérek számát. Miután a törvény szerint 8 zsellér együtt tett ki egy jobbágytelket, s egy telek részére 14 kishold legelőt állapítottak meg, egy-egy zsellérháztartás legfeljebb másfél hold legelőhöz jutott a polgári korszak hajnalán. Szántót, rétet nem kaptak. 82 A földesurak majorsági szántóinak kiterjedése 1789-ben 972 kataszteri hold volt. Ebből az Elek családé 118, Darvas Józsefé 229, a többi pedig a kisnemeseké volt. 1865-ben a földesurak szántóinak összterülete 1100 holdat tett ki. 83 A falu határának nagyobb része ezután is mintegy 15 középbirtokos kezén maradt. 1895-ben a legnagyobb birtokkal rendelkeztek: Bernáth Lajos 605 kh, Elek István 2908 kh, Fleischl Ignác 50 kh, Graefl Jenő 384 kh, Györgyei Antal 2907 kh, Oláh Sándor 131 kh, Szép József 136 kh, Tóth György 284 kh. 84 1925-ben legnagyobb birtoka Ösztereicher Dezső, gyöngyösi lakosnak volt, 1914 kh. Középbirtokosnak számított Bobory Györgyné, akinek 597 kh-ját Woldmann Gyula bérelte, Bánó Antal 220 kh, Sabay Béláné 652 kh, Graefl Jenő 376 kh, Klein Aladár 482 kh, Hajzer János 247 kh, Nagy Jenő 166 kh, a Középtiszai Ármentesítő Társulat 399 kh kiterjedésű ingatlannal rendelkezett. 85 A birtokmegoszlás az egyes kategóriákban a XX. században így alakult: 86
