Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)
628 TISZASZENTIMRE A községben 1920-ban alakult meg az Iskolánkívüli Népművelési Bizottság helyi szervezete. 1925 és 1937 között dr. Balogh Zsigmond működésének köszönhetően mozgó- és állóképes vetítéssel, egyfelvonásos jelenetek bemutatásával színesítették a bizottság többnyire előadásokra, olykor írni és olvasni tanító tanfolyamokra, egészségügyi és mezőgazdasági ismeretekre korlátozódó tevékenységét. Később, a negyvenes évek elejére ez a tevékenység visszaszorult. 1926-ban 2 közkönyvtár volt a községben. 179 1942-ben már 2 vallás- és közoktatásügyi minisztériumi könyvtár, 4 földművelésügyi minisztériumi népkönyvtár, 1 egyesületek által fenntartott és 3 iskolai könyvtár segítette az érdeklődők művelődését. 180 Közülük 3 könyvtár 500 kötetes „elég jó"-nak minősített könyvállománnyal vészelte át a háborút. 181 Tiszaszentimrén 1960-ban 1 közművelődési könyvtárat jelentettek 1642 db-os könyvállománnyal. 182 1886 és 1951 között 11 különféle, a belügyminiszter által engedélyezett egyesület és kör működött a községben: az Önkéntes Tűzoltó Egylet, az Olvasó Népkör, a Földművelők és Kisiparosok Olvasóköre, a Casino, a Levente Egyesület, a Céllövő Egylet, a Polgári Lövészegyesület, az Országos Stefánia Szövetség Tiszaszentimrei Fiókja, a Légoltalmi Liga helyi csoportja, a Vadász Társaság és a Kisiparosok Országos Szabad Szervezete helyi csoportja. 183 1945. október 17-én alakult meg a tiszaszentimrei Iskolánkívüli Népművelési Tanács 17 taggal, Szűcs Imre főjegyző elnöklete és Csirmaz István református lelkész ügyvezető elnöklete mellett. 184 1960-ban 250 férőhelyes művelődési házzal, 216 férőhelyes keskenyfilmes mozival rendelkezik a község, ahol heti 4 alkalommal vannak bemutatók. Ugyanekkor a rádió-előfizetők száma 688, a tv-előfizetőké pedig 6. 185 10. Az 1831. évi kolerajárvány július 5-én ütötte fel fejét a községben. 140 fő betegedett meg, 67-en gyógyultak meg, a halálos áldozatok száma 73 volt. 186 1879-bert körorvosának székhelye Tisza-Szalók. 187 1914-ben egy körorvosa és 1 szülésznője volt a községnek, s már gyógyszertár is működött Tiszaszentimrén. 188 1926-ban sincs még orvos a faluban, a legfontosabb egészségügyi ellátást a 2 okleveles bábaasszony végzi, akik közül az egyik a község alkalmazásában áll. 189 Egy 1945. február 1-jei jelentés szerint 1 orvos, 1 gyógyszerész, 2 bába, 1 egészségőr és egészségház áll a rászorulók rendelkezésére. 190 1960-ban 2 helyben működő orvos található Szentimrén, közülük az egyik körzeti orvos. A védőnők száma ugyanekkor 1 fő, s hasonlóan 1 a házi betegápolók száma is. 191 1926-ban még nincs sem artézi kútja, sem csatornázása a községnek, de az ivóvizét, amelyet kutakból nyernek, jónak mondják. 192 1926-ban az ív utcában viszont egy lemélyített kútból 300 liter/perc vízmennyiséget nyertek, s így a felszabadulás után megindult fúrások a terepszint alatti mintegy 10 méter mélységből a volt ősi folyómedrekből jóminőségű és egészséges vízhozamú kutakat nyertek. A vármegyei tisztifőorvos adatai szerint 1945-ben nem volt artézi kútja a községnek. 193 1960-ig a községben 12 fúrást végeztek. 12 artézi kútjából 10 belterületi, 2 külterületi, amelyek közül 8 működő, 1 használaton kívüli, 3 pedig használhatatlan. Rendeltetésük szerint 9 közkút, 3 pedig közületi kút. 194 1960-ban a vízvezeték-hálózat hossza a községben 1 km, s a közfogyasztásba bekapcsolt lakások száma 24. 195 A községbe 1928-ban vezették be a villanyvilágítást. 196 1960-ban a közvilágítási lámpahelyek száma 64. 197 Bézy István szerint a századfordulón az utcákat télen sár, nyáron por borította. Csak a községházához vezető út és a vasúthoz vezető útszakasz volt kövezett. A mellékutcákon sár és víz állt, a gyalogos közlekedést egy szál deszkapallón bonyolították le, de palló sem volt minden utcán. 198 1926-ban a községi utak hossza 29 km. 199 1928-ban kövesutat építettek Kunmadaras és Tiszaderzs felé. 200 1960ban a belterületi utak hossza 21 km, amiből mindössze 2 km a kiépített. A járdák hoszsza 39 km, amiből 4 km tekinthető kiépítettnek. 201 Soós Imre-Szabó László
