Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)
626 TISZASZENTIMRE tattak az iparban. 149 Ezek a Karcagi Sütőipari Vállalat, a Szolnok Megyei Szeszfőzde Vállalat és a Szolnok Megyei Malomipari Vállalat, illetve a Kunmadarasi Vegyesipari KTSZ szíjgyártó részlege, a Tiszafüredi Járási Építő és Vegyesipari KTSZ cipészrészlege alkalmazottai. Helyben állami ipartelep nincs és a szövetkezeti ipartelepek közül csak a Tiszafüredi Cipész KTSZ javítórészlege, illetve a Tiszafüredi Járási Építő és Vegyesipari KTSZ cipészrészlege tudja az iparban dolgozni kívánókat foglalkoztatni (utóbbi azonban csak 1969-től). 150 1879-ben 1 kiskereskedőt, 3 szatócsot és 3 vegyeskereskedőt jelentenek, s ugyanekkor 2 kocsmáros rendelkezik a faluban borkimérési engedéllyel. 151 Tiszaszentimrén a kereskedelem fejlődésének a földesúr vásártartási és helypénzszedési joga vetett gátat. 1906-ban két országos vásárt tartottak itt. 152 A parasztok csak állatokkal kereskedtek. Az első világháború éveiben Keresztessy Károly megalapítja ugyan a részvénytársasági alapon működő Hangya Szövetkezet helyi fiókját, de ez pénzügyileg és árufelhozatal szempontjából is jóval gyengébb a már meglévő boltoknál. 153 1910-ben 20 személyt foglalkoztatott főhivatásszerűen a kereskedelem. 154 Az 1926-os jelentés szerint a község állandó piaca helyben van, egyébként a lakosság többnyire Karcagon és Kunhegyesen vásárol. Július első hétfőjén és az Erzsébet napot megelőző hétfőn országos kirakodó- és állatvására van, kirakodó hetivásár csak minden pénteken, melynek joga a községé. Ugyanekkor 5 szatócs, 3 gabona-, 13 baromfi- és tojás-, 1 fakereskedő él a faluban. Még működik a Hangya fogyasztói szövetkezet és a községnek van egy takarékpénztára. 155 1935-ben Scheftsik György lényegében ugyanezeket az adatokat közli a község kereskedelmi életével kapcsolatban. 156 Bézy István személyes viszaemlékezésre támaszkodó adatai szerint 1932-ben a községben volt 3 szatócsüzlet, 3 gabonakereskedés, 1 fakereskedés és 13 tojás- és baromfikereskedés. Ezenkívül vándor kereskedők a meszes gabonáért cserébe meszet szállítottak a község lakosságának. 157 1959ben a községnek két országos vására volt. 158 1960-ban a kiskereskedelmi boltok száma 10 volt a településen, a vendéglátó helyek száma pedig 5 volt. A keresők közül 46 személyt foglalkoztatott a kereskedelem. 159 9. Tiszaszentimre egyházát az 1332-37. évi pápai tizedlajstromban már említik. A XV. századból is van a szentimrei templomra adatunk, ekkor az egri éneklő kanonoknak fizet tizedet. ,6 ° A török hódoltság alatt a község lakói elhagyták a római katolikus vallást és a református hitre tértek át. A református egyház működését 1640-től számítjuk a községben, bár van egy korábbi adat is e vallás itteni térhódítására, miszerint Szikszai Mihály prédikátor már 1620-ban nyugtát adott a paptizedről. A debreceni református kollégium anyakönyvében egy diák neve mögött pedig az 1659. évben olyan bejegyzés áll, mely szerint nevezett később Tiszaszentimrén lett pap. 1701-ben Tokai Miklós lelkészt ordinálták a községbe. 161 A község újratelepedése után, 1724ből ismeretes az első díjlevél. 162 A kunsági egyházmegyébe tartozott, s az egyházkerületi jegyzőkönyv szerint 1736-ban már anyaegyház volt. Az egyházkerület 1772-ben megengedte, hogy templomépítésre 4 traktusban gyűjtést szervezzenek. 163 1774-ben a templom régi alapjaira torony nélküli kőtemplomot emeltek. A templom 1800-ra kapta meg kőtornyát, addig haranglábat használtak. 164 A tiszaszentimrei anyakönyveket 1744-től kezdve vezetik folyamatosan. 165 1828-ban az összeírás református templomát és lelkészségét említi. 166 Fényes Elek 1851-ben ugyancsak református anyaszentegyházáról és 1998 református vallású lakosról ír a 3 ágostai cvcngclikus és 13 zsidó vallású lakos mellett. 1891-ben 574 római katolikus, 2421 református és 126 izraelita hitű lakja a községet. 1941-ben a vallási megoszlás a következő: római katolikus 1159, református 2582, evangélikus 6, izraelita 49. 167 1879-ben a községben két hitközség működik. A református a tiszántúli egyházmegye részeként a heves-nagykunsági esperességhez, az izraelita pedig a füredi főrabbinátushoz tartozik. A lelkészek javadalma-
