Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)
624 TISZASZENTIMRE nagyságú kukoricavetésből 217 kh-nyit, a 150 kh-on vetett burgonyából 87 kh-at, a 96 kh-nyi cukorrépából 60 kh-at nem tudtak betakarítani. A 260 kh-on termelt rizs teljes egésze a határban maradt. Nem tudták az őszi gabonákat sem elvetni. A munkákat a vetőmaghiány is akadályozta. 129 Az állatállomány 1944 januárjában 420 tehénből, 425 borjúból, 329 ökörből, 479 lóból, 2704 sertésből, 600 juhból és 27 kecskéből állt. Ugyanezen év decemberére az állatállomány jelentős mértékben csökkent a hadműveletek következtében: 272 tehén, 249 borjú, 150 ökör, 260 ló, 804 sertés, 129 juh, és 20 kecske volt ekkor a községben. 130 1947-ben a község külterületéhez tartozó Új szentgyörgy 111 családja külön legeltetési társulatot hozott létre és az apaállatok számára megfelelő istállót kért a Megyei Pöldhivataltól. 131 1948-ban mindössze 72 kh-nyi kishaszonbérleti földön kezdett gazdálkodni az első termelőszövetkezet. 1949 tavaszán a terület 169 kh-ra nőtt, a föld minősége azonban igen gyenge volt és a művelést a föld szétszórtsága is nehezítette. Ennek ellenére ősszel már 560 kh területen folyt közös gazdálkodás. A földterületen kívül a termelőszövetkezet 20 tehenet, 20 anyakocát, 2 lovat és 4 ökröt mondhat a magáénak. 1951 tavaszára tovább növekednek a számok: 240 tag művel 1400 kh-at. 1952. augusztus 8-án a termelőszövetkezetről részletes kimutatással rendelkezünk: a birtokolt földterület 2500 kh, ezen kívül a tagság 200 szarvasmarhát, 56 lovat, 100 anyakocát, 151 hízót, 112 süldőt, 450 juhot, s ezen kívül 1 gépkocsit, 2 traktort mondhat magáénak, s ugyanakkor nyilvántartanak 3 vízszívó mestert, 3 növénytermesztő és 1 állattenyésztő brigádot. 132 Ugyancsak 1952-ből rendelkezünk egy másik kimutatással, amelyik némiképpen bepillantást nyújt a tiszaszentimrei termelőszövetkezetek gazdálkodási rendszerébe. E szerint a Fehér Imre Tsz 107 kh rizs és 13 kh kert, a Kossuth Tsz 83 kh rizs és 8 kh kert, a Rákóczi Tsz 10 kh rizs és 3 kh kert, a Béke Tsz 36 kh rizs és 6 kh kert, a Petőfi Tsz 87 kh rizsföld öntözését tervezi, illetve valamennyi tsz együttesen még 7 kh-nyi takarmány területet kíván rendszeresen vízzel ellátni, ami egyúttal azt is jelenti, hogy a térségben több mint 300 kh-nyi rizsföld volt. 133 1951-1958 között az állami gazdasági adatokat leszámítva a különböző termények holdankénti termésátlaga így alakult: őszi búza 6,2 q, tavaszi búza 4,5 q, rozs 7 q, őszi árpa 6,9 q, tavaszi árpa 6,5 q, köles 1,4 q, kukorica 18 q, burgonya 43 q, cukorrépa 82 q. 134 8. A község iparával kapcsolatos első adatunkat az 1715-ös összeírás tartalmazza, amely szerint a községben egy malom működik. 135 1799-ben a községre vonatkozó egyik leírás ismét említést tesz a malomról. 136 1872-től a kis számú helyi kézműves a kunmadarasi ipartestülethez tartozott. 137 1879-ben 23 volt az önálló iparosok száma, 138 megoszlásukat a táblázat mutatja. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint az iparban dolgozó keresőket a következő iparágakban foglalkoztatták: kovács 17 fő volt, a gépes hajógyártásban 5 főt alkalmaztak, asztalos 6, szabó 12 volt a településen. Cipész, csizmadia 7 fő volt, kőműves 10, ács 7 és mészáros 2 fő volt. A malomiparban 8 főt alkalmaztak, egyéb ágazatokban 14 ember dolgozott. 139 Év 1879 1926 1934 1945 1950 1960 Asztalos Hentes és mészáros Kovács Kéményseprő Olajsutus Cipész, csizmadia Kerékgyártó Kőműves 3 2 3 2 5 2 2 2 1 2 4 6 6 1 10 9 1 1 11 7 10 10 1 3 3 2 5 3 4 3
