Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

620 TISZASZENTIMRE A XIX. század elején a jobbágyok birtok elkülönözési szándékainak eredménytelensége engedetlenségekhez, valóságos földfoglaló mozgalom kitöréséhez vezetett. A szentimrei jobbágyok, armális nemesek helyzetét a jobbágyfelszabadítás rendezte, számukra kedvezőtlenül, a földesurak javára.

103 E mozgalmak élére a taxát fizető armalista nemesek álltak, s megnyerték maguknak az elégedetlen telkes jobbágyokat. Az 1846. május 29-én Egerben kelt ítélet szerint „... nemes Gatsal József Bálint és nemes Bodon István először is Húsvét napján a Templomból kijövő lakosságot a bíró ellen lázítani (ezen szavakkal: »nem kell nékünk a Bíró, nem Uraság csőszének fogadtuk mi' őket«), a felingerült lakosokat a helység házához vezetvén s ott a mostani bírót lemondásra kénszerítvén, új bírónak választását sürgetni, annakutánna lovait az uraságnak a végrehajtott tagosztály által bíróilag átadott Hugat sziget nevű magánbirtokra hajtani, nemes Gatsal P. Bálint pedig ugyancsak Gatsal Józseffel, nemes Pápai Imrével, nemes Lövey Alberttel és nemes Mátyus Antallal az uraság lakában szállásoló csendbiztos szobájába minden illendőség félretételével, feltett kalapokkal, nagy lármával s dühösen berohanni, attól az általa elfogatott tilalomtörőknek elbocsátását követelni s káromkodni merészeltek, nevezett Gatsal Péter Bálint lovait az Uraságnak Hugat nevű magány birtokára hajtotta, az őrizet alatt levő foglyoknak börtön ablakát kibontván azoknak italul bort adott..." Ezért a nemeseket hat heti szokott böjtön eltöltendő fogságra, másokat 25 pálcaütésre ítélték.

104 1910-ben F. Nagy Imre 825, özv. Nánay Kálmánné 825, Baghy István 606, Fazekas Irma 753, Schilling Frigyes báró 719, Elek István 460, Pulitzer Miksáné 653, Szanádi Ignác dr. 235 kh földet birtokol, azaz összesen 5945 kh-at, ami nagyobbrészt szántó, s csak két nagyobb legelő van benne. Tekintve, hogy az összes szántók ekkor 9348 kh-at tettek ki, a parasztságnak alig maradt 3000 kh körüli szántója.

105 A birtokból bérlők használnak dohányföldnek nagy darabokat vagy dohánytermesztéssel foglalkoznak maguk a birtokosok is mint speciális ágazattal. Kishaszonbérletre nem adták ki a birtokot. 1910-1960 között így alakult a lakosság kereső rétegének foglalkozási képe:

106 1910 Keresők 1949 1960 Mezőgazdaság 1291 897 1086 Ipar 114 42 224 Kereskedelem 20 9 46 Közlekedés 10 14 29 Közszolgálati és szabadfoglalkozású 23 Véderő 2 Napszámos 3 Házi cseléd 50 Egyéb 14 202 Összesen 1527 962 1587 Az iparban dolgozók száma jelentéktelen (jóformán csak kézműipart jelent), s 1960-ig erősen mezőgazdasági jellegű a település. Az 1950-es években kezdenek bejárni a tiszaszentimreiek - kihasználva a vasúti összeköttetést - Karcagra, Tiszafüredre dolgozni.