Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

TISZASULY 603 Év 1879 1925 1945 1950 1960 építőmester, kőműves 2 1 gépész kocsmáros 1 5 molnár 2 hentes, mészáros 1 5 szikvízgyártó kútfúró 2 1 géplakatos cséplőipar 1 4 szűcs Összesen 8 33 32 20 7 Az 1910. évi népszámlálás 18 kovácsot, 9 gép- és hajógyártót, 22 fűrészárugyártőt, 2 asztalost, 2 szabót, 6 cipészt és csizmadiát, 3 molnárt, 2 hentest és mészárost, 3 vendéglátóipari dolgozót és 15 egyéb kategóriába sorolt iparost említ, míg 1934-ben 3 asztalost, 1 ácsot, 8 bércséplőt, 2 borbélyt, 6 cipészt, 5 hentest és mészárost, 1 kerékgyártót, 5 kovácsot, 2 kőművest, 1 kútfúrót, 2 lakatost, 1 molnárt, 1 péket és 2 szíjgyártót tüntetnek fel.

110 A Tiszán leúsztatott fa hasznosítására 1875 körül kézifűrészelesű üzemet hoztak létre. 1902-ben épült gőzmalma, melyet később két gőzfűrésszel bővítettek ki. Ebből a vállalkozásból fejlődött ki később a Tiszasülyi Gőzfűrész RT.

111 1925-ben a helyi malom és a fűrésztelep mintegy 40 munkást foglalkoztatott, s 110 LE-s gépét is feljegyzik.

112 A harmincas években ez az állapot lényegesen nem változott.

113 Ónálló ipari KTSZ-e 1960-ban nem volt, csak a Jászladányi Vegyesipari KTSZ szolgáltató részlegét, valamint a Jászberényi Sütőipari Vállalat kenyérüzemét említik. A kisiparosok száma ekkor mindössze 9 fő volt.

114 1879-ben 2 fakereskedő és 3 vegyeskereskedő dolgozott a községben.

115

1925-ben 4 vegyeskereskedőjét és 3 kocsmáját említik, de működött egy 1909-ben alakult fogyasztási és értékesítési szövetkezete, valamint egy 1902-ben alakult hitelszövetkezete (Tiszasülyi Hitelszövetkezet) is. Kereskedelmi forgalmában a jászladányi piacok és vásárok jelentős szerepet játszottak.

116

1934-ben 3 vendéglősét, 7 vegyeskereskedőjét és 1 gabonakereskedőjét említik, 1945-ben pedig 1 terménykereskedőjét, 1 lókereskedőjét, 1 bőrkereskedőjét, valamint 4 kocsmárosát.

117

1946. április 7-én 53 taggal földműves-szövetkezete alakult.

118 1960-ban 9 kiskereskedelmi boltja volt, közöttük 2 élelmiszerbolt és 5 vegyesbolt. A községben ekkor 7 büfé és italbolt működött. 1960-ban egy 140 személy befogadására alkalmas éttermet építettek.

119 9. Római katolikus temploma a megye egyik legrégibb, s egyben legjobb állapotban megmaradt műemléke. Feltehetően a XIV. században épült gótikus stílusban, talán egy korábbi templom helyén. Építtetői valószínűleg a Kompolthyak voltak. Később a XV. század második felében átépítették. Pusztulásának körülményei máig tisztázatlanok. 1760 körül az Almásyak restauráltatták a templomot, mely az 1831. évi egyházlátogatás idején még jórészt középkori állapotában állt. Ezt követően több alkalommal is átépítették.

120 Süly katolikus egyháza a XVIII. századi elnéptelenedést követően Kőtelek filiája lett, s csak 1922-ben vált ismét önállóvá.

121