Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

582 TISZASAS júsági Szakszervezetről, amely 1945. április 15-én alakult meg.

54 A rendőrséget már február 10-én megszervezték.

55 Az 1945-ös választásokon a Nemzeti Parasztpárt 279, a Polgári Demokrata Párt 16, a Magyar Kommunista Párt 155, a Kisgazdapárt 638, a Szociáldemokrata Párt 80 szavazatot kapott.

56 Az 1947. évi választásokon is a Kisgazdapárt szerezte meg az első helyet.

57 A fordulat évében azonban politikai szerepe lényegesen csökkent, s a párt háttérbe szorult. Vezető erővé a két munkáspárt egyesüléséből létrejött MDP lett. 1948-50-ben a politikai intézményrendszer lényegesen átalakult. Létrehozták a paraszti tömegszervezeteket. Az UFOSZ és FEKOSZ egyesüléséből megszületett a DÉFOSZ, a MADISZ, a SZIM és a FISZ utódaként megalakult az egységes parasztifjúsági rétegszervezet, az EPOSZ.

58 1948 nyarán sor került az iskolák államosítására, 1950 őszén pedig a községi tanács létrehozására, amely 1950. október 27-én alakult meg 51 tanácstaggal és 26 póttaggal. Az 51 tanácstagból 9 ipari munkás, 30 szegényparaszt, 6 középparaszt, 3 kisiparos illetve kiskereskedő és 3 értelmiségi. A tanács elnöke Szabó Sándor volt, a tanácsi apparátus létszáma a megalakulást követő években 6 fő volt.

59 Az új élet kibontakozása és erősödése szorosan kapcsolódott a község szegényebb lakóinak földhöz jutni és azt megvédeni kívánó jogos törekvéséhez. Tiszasason kevés volt a kiosztható terület, s magas az igénylők száma. A földigénylő bizottság (elnöke Hegedűs Sándor) minden igyekezete ellenére is 1948-ig csak 230 igénylő részesülhetett juttatásban, a kiosztott terület 806 kh-at tett ki. A bizottság megszűnése után az új birtokosok tulajdonának megvédéséért s még néhány igazán rászoruló család kérésének teljesítéséért már az UFOSZ harcias helyi szervezete szállt síkra, Koczka Sándor elnök a földművelésügyi minisztert is megkereste levelével, kérve személyes intézkedését, eredménnyel. Tiszasason 1949. október 27-én alakult meg a Rákóczi termelőszövetkezeti csoport 27 fővel, 104 kh területen.

60 Ez volt a község első termelőszövetkezete. 6. A XIX. század közepéig a földek földesúri tulajdonban voltak. A XVIII. század eleje óta a szántóföld szűkös volta gátolta elsősorban a jobbágyi földhasználat keretében az életképesebb parasztgazdaságok kialakulását. A Steöszel földesúri család majorüzem céljaira szántóföldet egyáltalán nem tartott vissza magának, ehelyett 1742ben robotváltó szerződésre lépett sasi jobbágyaival.

61 1773-ban földesuruk újabb szerződést kötött, s miután akkor már majorsági szőlői is voltak a kürti határban, ezek megmunkálásához szüksége volt jobbágyainak robotmunkájára.

62 A község társadalmi szerkezetéről a II. József-féle népszámlálás adatai alapján a következő képet kapjuk:

63 Pap ! Nemes I Tisztviselő Polgár Polgár és paraszt örököse 65 P-iraszt 61 Zsellér 102 Egvéb 40 1-17 éves sarj 188 Kgvütl 458 Nők 389 Jogi népesség S47 Az 1771. évi úrbérrendezés során a falu határát negyedik osztályúnak minősítették, s ennek folytán 32 kishold szántóföldet és 12 kaszás rétet rendeltek minden egész