Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

Tiszasas 1. Szolnok megye déli részén, a Tisza bal partján, a Kecskemét-Kunszentmárton vasútvonal mentén fekszik. Talaja öntés- és réti talaj.

1 1960-ban lakóinak száma 1810. ebből külterületen él 78 fő, népsűrűsége 63,1, a község területe 4987 kh. 1960-ban lakóházainak 604, lakásainak 619 a száma.

2 2. 1560: Sas,1 1571: Sas,

4 1647: Sass,

5 1654: Saas, 1656: Saás, 1666: Saas/

1 1675: Sas,

7 1686: Sás,« 1693: Sas,

9 1720: Sas (Tisza-),

10 1721: Sass,

11 1784/87: Sass,

12 1799: Sas,

13 1828: Sass (Tisza),

14 1854: Tisza-Sass,

15 1863: Tiszasas.

16 1864: Tisza Sass.

17 1901: Tiszasas.

1

*

4 A név összetétel: a folyómelléki elhelyezkedésre utaló Tisza- előtagból és a -sas utótagból áll, amely a sas madárnévből keletkezett, bár a kevésbé meggyőző feltevés szerint a sás növénynévvel, illetve azzal kapcsolatos, hogv a falu lakosai számára fontos jövedelmi forrás lehetett a sás feldolgozása.

ig 3. Szisztematikus régészeti feltárás hosszú időn keresztül nem folyt a területen. A falu határában talált rézkori

20 és vaskori leleteken kívül középkori maradványokra is bukkantak. A középkori falu a mai Tiszasas belterületén helyezkedett el. és a régészeknek sikerült lokalizálni a település középkori templomát. A falu közvetlen közelében is előkerült egy jelentős Árpád-kori telep nyoma.

21 Egvkor kertes, ma halmaz falu, tornác nélküli gádoros házak jellemzik, valamint szőlőbeli építménvek. kunyhók. Döntően gazdák lakták, jelentős cselédséggel. Önellátó paraszti gazdaságai életében jelentős szerepet játszott a részes aratás, az ártéri halászat, gyűjtögetés, vessző- és gvékényfonás. Jellegzetes viselet volt a hímzett ünnepi ing, a munkásoknál, cselédeknél kék ing. gatya, fekete szűr. a pásztoroknál cifraszűr. Szokásaik közül a betlehemezés. nagypénteki kolompolás. farsangi, disznótori. lakodalmi alakoskodás, kocsmai és citerás bálok, szüreti mulatságok a nevezetesek. A táltos és boszorkányhit, babonás történetek elevenen éltek. Ismertek sok balladát és históriát is. Séra József, Gulvás Laci gvógvító emberek. Bakos Lajos és Gebei Bálint ismert halottlátók voltak.

22 4. 1571-ben a szolnoki török defter szerint 24 jobbágyházának lakói fizették a török adót.

21 A tizenötéves háborúban a falu elpusztult, az adóösszeírás csak lö47-től mondja népesnek, azonban 1668-ban ismét elnéptelenedett.

24 1680-ban jelentős számú kálvinista lakta, volt temploma, papja. Legrégibb matrikulájából ismerjük ettől az időtől lelkészei nevét. Sas a legsúlyosabb időkben is csaknem mindig lakott volt Ami-