Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

570 TISZAROFF is igazolta egyházának ősi eredetét. 1726-ban birtokosa, roffi Borbély Mihály, a már meglévő protestáns imaházhoz tornyot is építtetett, melyet a Helytartótanács rendeletére 1730-ban lebontottak.

115 1755-ben érkezett meg az engedély, hogy „amíg az új templom építését megelőző helyszíni vizsgálat meg nem történik, addig is egy ideiglenes fatemplomot építhetnek".

116 Ennek alapján 1757-ben elkészült az engedélyezett torony, majd 1762-ben a különálló („jegyben járó"), s ma is meglévő barokk stílusú templom is felépült. A református Roffon 1746-ban mindössze 6 katolikus személy élt. 1767-ben 13-an voltak. 1886-ban az egri érsek a katolikus iskolában új tantermet építtetett, azzal a céllal, hogy az iskolakápolna is legyen. Végül az iskolaszék kívánságára az épületet kizárólag templomi célokra alakították ki, s Szent József tiszteletére szentelték föl.

117 1837-ben Tiszaroffon 75 római katolikus vallású lakoson kívül 2028 református és 7 evangélikus hitű élt. 1891-ben már jelentősen megváltozott képpel találkozunk: 1841 római katolikus, 2901 református, 190 izraelita és 17 evangélikus. 1941-ben a katolikusok száma annyira megnövekedett, hogy a falu fele lakosságát jelentették: 2660 római katolikus, 2789 református, 15 evangélikus, 39 izraelita és 7 görögkatolikus lakost jegyeztek fel.

118 A nevelésügyre vonatkozó első roffi emlék a XVI. század elejéről ismert. Ekkor a reformáció terjedésének hatására protestáns iskola működött a helységben.

119

1766ból a „fitanító" mellett már külön „lánytanító"-ról is tudunk. 1792-ben 86 fiút oktatott a roffi tanító olvasásra, írásra, a „mezei gazdálkodásban használható számtani alapműveletekre" és erkölcstanra. 1846-ban „Vagyon az Ekklésiába egy Fiú és egy Leány Oskola, az előbbi 90 az utóbbi 80 tanítványokkal, melly Oskolák a' Tanítók minden igyekezete mellett is a' kiírt számú tanítványoktól telyes számmal igen ritkán látogattatnak, mivel a' népbe nagyobb az anyagi hajlam mint a' szellemi". „Fiú Oskola Rektora Joó Károly Úr, Leány Oskola tanítója Sándor Pál Úr."

120 Az 1850-es években kialakult a négyosztályos rendszer, s 1854-ben „két osztálytanodában két tanító alatt 80 fi és 75 leány tanul".

121 1863-ban felépítik az új fiúiskolát, s ebben az évben Könyves Tóth Mihály esperes a „vizitációnál" elégedett volt a roffi iskolázás szellemi és anyagi állapotával.

122 1864-ben új leányiskola is épült. Az 1878/ 79-es tanévben az alispáni jelentés szerint a tankötelesek száma: 6-12 éves 409, 13-15 éves 148, összesen 557. A lakosságnak 15,1%-a volt tanköteles. A tankötelesek közül elemi iskolába járt: fiú 172, leány 149, összesen 321. A tankötelesek 57,6%-a nem járt iskolába. (Ebből fiú 106, leány 130.) Felső nép- vagy polgári iskolába és „középtanodába" a községből nem járt senki. A tanítók száma 5, ebből képesített 3. Iskolatermek száma 5.

123 A község belterületén két felekezeti iskola működött. 1897-ben a megépült katolikus iskolában egy tanteremben egy tanító 57 tanulót tanított. 1930-ban új református iskola épült négy tanteremmel. Az 1930/31-es tanévtől az 1942/43-as tanévig hat tanteremben hat tanító oktatott 357 tanulót. Egy tanerőre 59-65 tanuló jutott. Az 1940-es évek elején a következő iskolák tartoztak a községhez:

124 Tiszaroffi ref. elemi népiskola 6 osztállyal 217 tanulóval Tiszaroffi r.k. elemi népiskola 7 osztállyal 131 tanulóval Pusztagyendai községi népiskola 7 osztállyal 130 tanulóval Telektanyai elemi népiskola 6 osztállyal 52 tanulóval Pusztagyendai r.k. népiskola 7 osztállyal 119 tanulóval A felszabadulás után, 1944. november 22-én kezdődött meg a tanítás az iskolában. 1945-ben a római katolikus népiskolában 180, a református népiskolában 222, az