Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

TISZAROFF 563 birtokhoz, de mégis arra kényszerítve őket, hogy az ugyancsak törpebirtokosnak tekinthető egykori negyed- és nyolcadtelkesekkel együtt korábbi uraik majorságaiban mint béresek, cselédek, részes arató- és cséplőmunkások, summások álljanak munkába. 1919-ben a község lakosainak száma 4983. Ebből földműveléssel foglalkozik 4200. Közülük egészen birtoktalan család 270, mezőgazdasági cseléd család 128. Egy kh-ig terjedő birtoka volt 183 családnak, 3 kh-ig terjedő birtoka 121 családnak, 15-50 kh-as gazdasága 206 családnak volt. 50-100 kh közötti nagyságú birtokkal 80 család, 100-400 kh-assal 10 család, 500-1500 kh-as földbirtokkal pedig 11 család rendelkezett.

71 1935-ben a község lakosainak száma 5282, területe 19688 kh. Az összes földbirtok száma 1143. 1910 és 1949 között a birtokviszonyok az alábbiak szerint alakultak:

72 1910 1935 1949 birtok birtokosok birtok birtokok területe birtok birtokosok nagysága szama nagysága szama területe nagysága szama 0-10 kh 210 0-1 kh 396 134 kh 0-1 kh 39 Részes földműves 8 1-5 kh 333 888 kh 1-5 kh 328 Majoros 1 5-50 kh 364 5008 kh 5-10 kh 318 10-100 kh 57 50-100 kh 19 1267 kh 10-25 kh 25-től kh 229 22 100 kh felett 12 100-500 kh 22 4850 kh Ebből: birtokos 8 500-1000 kh 7 5185 kh haszonb. 4 1000-3000 kh 2 2356 kh Összesen: 288 3000 kh felett 1143 19688 kh 936 A kedvezőtlen birtokmegoszlás enyhítésére 1923-1926 között az Országos Földbirtokrendező Bíróság a „földreform keretében" kiosztott összesen 950 kh földet 520 igénylő között. 1935-ig a földjuttatások értelmében még 467 személy között 953 kh szántóterületet mértek ki és 253 igénylő számára 57 kh-nyi házhelyet adtak át.

73 A változások ellenére a földterület jelentős része néhány nagybirtokos és bérlő kezén maradt. Ők iránvították a falu gazdasági, politikai és szellemi életét. Céljaik megvalósításához igyekeztek megnyerni a középparasztok gazdaságilag erős rétegét, akik az urak mellett ott voltak a falu életének irányításában, a képviselőtestületben, a presbitériumban, az olvasókörben, részt vettek az iskolaszék munkájában. A lakosság döntő részét az 1-3 holddal rendelkezők, s a hozzájuk közel álló mezőgazdasági munkások, cselédek tették ki. E két utóbbi kategóriához 1939-ben 877 férfi, 177 nő, 132 gyermek, összesen 1186 fő tartozott. A földigénylő bizottság-elnöke 1945 áprilisában a kommunista párti Kun Zsigmond, tagjai Lang Sándor, Juhász Bálint, Pásztor János, Cseppentő Imre, Kneifcl Gyula, Orosz Károlv, Murányi Bálint, Szász János, Csató Imre, Bónizs Sándor, Bodnár Mihály, Kocsis István, Kosik István, Zolnai Bálint, Márkus József, Varga Pál, D. Szabó István, Csáti Lajos és Rutkai Sándor

74- 1945-ben összesen 9165 kh-nyi ingatlan felosztását javasolta. A megyei földbirtokrendező tanács határozata alapján 4249 kh-nyi ingatlan használható fel megváltás, elkobzás és háborús szerzés címén.

75 1945. július 5-ig 256 földnélküli és 66 cseléd közül 5 kh földet 212 fő, 5-25 kh földet 110 fő kapott, 15 kisbérlő 5-5 kh-nyi földhöz jutott, a törpebirtokosok közül kiegészítésként 5 kh földet 143-an, 25-50 kh földet nyolcan kaptak.

76 Házhely céljára 234 lakosnak összesen 202 kh földet juttattak.

77