Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

560 TISZAROFF Mária Terézia 1771-es urbáriuma csak formailag rendezte a földesúr-jobbágy viszonyt, így a falu lakói és a földesurak közötti viták 1771 után sem szűntek meg. Határpereik 1786-1837 között eljutottak a Helytartótanácsig és a nádori hivatalig. 1871-ben Tiszaroff járásbírósági székhely lett. 1876-ban a megalakuló Jász-Nagykun-Szolnok megye tiszai közép járásába osztották be. 1879-ben Sipos Orbán már mint járási székhelyet említette. A tiszaroffi elöljáróságot 1879-ben egy főbíró, egy törvénybíró, egy rendőr, öt tanácsos, egy jegyző és egy segédjegyző alkotta, aki egyúttal a pénztárnoki feladatokat is ellátta.

45 A Tisza szabályozása 1846-ban kezdődött és 1908-ban fejeződött be. A községet érintő átmetszéssel 1854-1855-ben 176 kh mentesítését oldották meg. Az 1876-os és 1879-es árvízveszély kényszerítő hatására a község védelmére 1889-1890-ben elkészült a jelenlegi kövezett gát is. 1882. szeptember 3-án megalakult a Középtiszai Ármentesítő Társulat, melynek székhelye 1886. január l-jétől 1945-ig Tiszaroff volt. A XIX. század végén egyrészt a nagybirtokok arányának növekedése, másrészt a parasztföldek aprózódása miatt a falu népességének több mint 40%-a zsellér volt. A nincstelenek a földesurak birtokain mint cselédek vagy mint idénymunkások művelték meg a földet. A megélhetési gondok, a rossz életkörülmények miatt az agrárszocialista mozgalom célkitűzései kedvező visszhangra találtak a községben. 1899. május 5-én a Népszava arról adott hírt, hogy „Tisza-Roffi elvtársaink is szépen megünnepelték május elsejét".

46 A következő években a Várkonyi István-féle mozgalom befolyásának növekedését állapítják meg a rendőrségi jelentésekben. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt országos kongresszusain 1899-1907 között minden évben ott volt Tiszaroff küldötte is.

47 1907-ben az idénymunkás aratók és a dohánybeváltó munkásainak bérkövetelő sztrájkjáról emlékeztek meg a korabeli dokumentumokban.

48 A gazdasági és politikai ellentmondásokról az első világháború átmenetileg elterelte a figyelmet. 1918. november 4-én Tiszaroffon is megalakult a helyi nemzeti tanács, majd 1919. március 26-án a helyi munkástanács és direktórium kezdte meg működését.

49 A direktórium öt tagból állt. Elnöke Mohácsi Ferenc, alelnöke Somodi Miklós, tagjai: Juhász Bálint, Slakta Miklós és Kiss István voltak. Tevékenységük sokoldalúan bontakozott ki; kidolgozták a földreform törvény végrehajtásának helyi tervét, megszervezték a helyi nemzetőrséget, majd a vörös őrséget, gondoskodtak az élelmiszerkészletek arányos elosztásáról, a lakosság szociális helyzetének javításáról, a munkanélküliséget megszüntető közmunkáról, a munkások, a cselédek munkabérének kollektív szerződésben való rögzítéséről.

50 Tiszaroff és térsége kétszer szerepel a Tanácsköztársaság harcainak országos eseménynaptárában.

51 A Tanácsköztársaság leverése után visszaállt a régi közigazgatás, s megkezdődött az ellenforradalmi megtorlás.

52 A község gazdasági, politikai életének irányítása ismét a nagybirtokosok kezébe került. A képviselőtestület 1920. április 14-én hűségnyilatkozattal üdvözölte a Karcagra érkező Horthv Miklóst. 1930-ban Gömbös Gyula honvédelmi miniszternek, a kerület képviselőjének a „Tiszaroff község díszpolgára" elismerést ajánlották fel. 1942. július 4-én roffi Borbély György szobrát leplezték le a „Stefánia" (Egészségház) előtti téren. Az ünnepségen Horthy Miklós is részt vett.

53 A politikai pártok közül 1934-1939 között a Meskó-féle Magyar Nemzeti Szocialista Földműves- és Munkáspárt, majd 1940-1944 között a Magyar Élet Párt befolyása volt jelentős. 1944 őszén a községben helyezték el a 14. számú munkásszázadot, mely 5000 munkaszolgálatosból állt. 1944. október 8-án légicsata zajlott le a falu felett, melynek halálos áldozatai is voltak. A lakosság száma az 1944 januári 5527 főről ugyanezen év decemberére 5091 főre csökkent.

54 A szovjet hadsereg 1944. október 14-én vonult be először Tiszaroffra, a község véglegesen október 19-én szabadult fel.

55 Ettől az időtől kezdve felgyorsult a demokra-