Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

TISZAPÜSPOKI 549 6. életévüket Általános iskola Középiskola P betöltött Analfa- * . nwtálvAt véoryte Főiskolát Ev lakosok béta lr-°

lvas osztályát végezte végzeU száma 1-5 6-7 8 1-3 4 1941 2127 249 430 750 663 19 1 13 2 1960 2256 120 3 1029 867 180 25 25 7 Az Iskolánkívüli Népművelési Bizottság 1922-ben alakult meg, amely kezdetben tanfolyamokat szervezett az analfabétizmus felszámolására. Népszerűnek számítottak még a gazdasági tanfolyamok és egészségügyi ismeretterjesztő előadások.

146 A felszabadulás előtt 6 könyvtára volt a falunak: 1 Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium, 1 Földművelésügyi Minisztérium által fenntartott, 3 egyesületi és 1 iskolai.

147 A háború alatt valamennyi könyvtár könyvállománya megsemmisült.

148 Mozija a háború előtt nem volt. A katolikus egyház által szervezett egyletek és a Levente Egyesület működtek.

149 A felszabadulást követően könyvtára 1950-ben létesült, 1954-ben 350 olvasója, 1956-ban 530 olvasója volt. Keskenyfilmes mozija 1951-től működött rendszeresen. 1948-tól tervszerű iskolán kívüli népművelés folyt, melynek keretében a téli hónapokban ismeretterjesztő előadásokat tartottak.

150 1960-ban művelődési háza nincs, 1962re épül fel 300 főt befogadó intézménye. 157 fős keskenyfilmes mozija van. Heti 4 előadást tartanak benne. Közművelődési könyvtárában 1702 kötet van. A rádióelőfizetők száma 430, a tv-előfizetőké 7. Vezetékes rádiója nincs.

151 10. A lakosság századokon át a Tisza vizét itta, s mivel a szabályzások óta a Tisza messzire került a község belterületétől, ezért ásott kutakból is nyert ivóvizet. 1926-ban már van egy korábban fúrott községi közkútja, amely jó minőségű artézi vizet ad.

152 1958-ban 8 artézi kútja van, 7 a bel-, 1 a külterületen, ebből 7 közkút, egy pedig közületi.

153 Az 1831. évi kolerajárvány július 5-én érte el Tiszapüspökit.

154 A megbetegedések száma 47 volt. A betegek közül 20-an gyógyultak meg. A község 1886-ban létesített orvosi állást, de ezt betölteni csak 1890-től tudták.

155 Orvosa 1925-ben körorvos, Száj ólban is ő látja el az orvosi teendőket. 1 községi bába és 1 okleveles magánbába van még a faluban. Gyógyszertár legközelebb Törökszentmiklóson van.

156 A felszabadulás után a körorvosi székhelyet Szajolba helyezték, de a lakosság kérvényezte a székhely Tiszapüspökibe való visszahelyezését.

157 1960-ban 1 körzeti orvos teljesít szolgálatot, védőnő, betegápoló nincs.

158 Ugyan 1928-ban már kezdeményezték a villanyvilágítás bevezetését, mégis csak 1949-ben történt meg a község villamosítása, a belső hálózat kiépítése azonban még éveken át tartott. 1955 decemberében 350 háztartás használt villanyáramot.

159 1925-ben megindult a Tiszasüly-Szolnok közötti motoros hajóközlekedés, és a községben is létesült kikötő. A felszabadulás után 1947 májusában indult újra a hajójárat Szolnok-Tiszabura között. A Tiszán történő átkelést egy gyalogrév és kompjárat biztosította.

160 A községben az első járda téglából épült 1900-ban a Fő utcán és az Iskola utcán. A járdahálózat nagyarányú fejlesztése a felszabadulás után történt meg.

161 A belterületi utcák hossza 1960-ban 15,2 km, ebből kiépített 2,3 km. A járdák hossza 30 km, ebből 14,3 km kiépített. A közvilágítási lámpahelyek száma 90, ekkor gondozott parkfelületet nem tartanak számon.

162 A község további fejlődését, külső képének alakulását, üzlethálózatát meghatározta az, hogy a Tisza partját üdülőtelkeknek parcellázták ki, s napjainkra ez a környék lakosságát erősen vonzza, szolnoki, törökszentmiklósi emberek nyaralókat építenek az egykori ártéren. Benedek Gyula-Soós Imre-Szabó László