Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

TISZAPÜSPOKI 547 8. A XVI. század közepén a vízimalom mellett kallómalom is működött, ebben a lapátkerekek által mozgatott sulykolok egyrészt nyersbőröket puhítottak, készítettek elő cserzésre, másrészt a posztót ványolták, tömítették. Az 1718. évi újranépesülés után a kallózásról nincsenek többé adatok. 1720-ban szárazmalom működött, amely a századvégen két kerékre járt, 1799 táján készült el egy tiszai hajómalom, egy kerékkel, mindkét malom az uradalomé volt.

121 Az egri püspökség jószágigazgatójának számadáskönyveiből tudjuk, hogy a XVIII. század második felében téglaégetéssel is foglalkoztak a faluban. 1795-ben az uradalomban húszezer tégla egyszeri kiégetésére alkalmas téglaégető működött.

122 Az 1828. évi országos összeírás 1 kovácsot és egy mészárost jelez.

123 Az iparosok száma így alakult:

124 1879 1925 1934 1945 1950 1960 Cipész 14 4 5 2 6 Húsvágó 2 Gépész 1 1 Kerékgyártó 112 1 Kovács 2 4 6 3 3 1 Molnár 3 Szabó 12 12 2 6 Szűcs 1 Takács 2 Ács és kőműves 6 4+5 0+1 2 2 Gépészkovács 1 Borbély 12 2 2 2 Asztalos 2 5 2 1 Bércséplő 5 3 Bognár 2 Hentes és mészáros 4 2 3 Kéményseprő 1 Lakatos, géplakatos 1 2 1 Pék 1 1 Szikvízgyártó 2 2 Csizmadia 1 Daráló 1 1 Összesen 14 20 40 26 25 18 1910-ben Tiszapüspökiben 8 kovács, 1 asztalos, 3 szabó, 5 cipész és csizmadia, 3 hentes és mészáros, 3 ács dolgozott. A gép- és hajógyártásban 3 főt, malomiparban 2 főt, vendéglátóiparban 5 főt, egyéb iparágakban pedig 4 főt foglalkoztattak.

I2Í A községben ipartestület nem volt, az iparosok a Törökszentmiklós és Vidéke Ipartestülethez tartoztak, amelynek működési területe Tiszapüspökin kívül Fegyvernek, Kengyel, Kuncsorba, Tiszabő és Törökszentmiklós településekre is kiterjedt.

126 A számadáskönyvek tanúsága szerint 1760-1804 között az egri püspökség uradalmi központja - amely Tiszapüspökiben székelt - igen élénk kereskedelmet folytatott. A községi kocsmában, a Szóró és a Bánom csárdában mátraalji és dunántúli borokat árusított az uradalmi ispán. A Tiszán úsztatott tutajokról zsindelyt, fát, lécet, szeget és sót az ispán mellett a helybeliek és a környező települések lakói Tiszapüspökiben vásároltak. A püspöki uradalom értékesítéssel is foglalkozott, a listán tégla, széna, szalma, bárány, juh, szarvasmarha, sertés, bőr, mész, viasz, méz szerepeltek.

127 1879-ben egy vegyeskereskedőjét tartották számon, kocsmájában a község negyedévi