Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

514 TISZAORS A vízszabályozások láthatóan csak kismértékben érintették a határt, a rétterület alig változott, inkább a legelő csökkent. Az „Eörsi Nagy Tó" területén már korábban is szántó volt, bizonyos lokális védekezést a Tisza árjai ellen a lakosság és a földesúr végrehajtott. Jelentősebb változás a vízszabályozások s a határ kiszáradása után az állattartás struktúrájában sem ment végbe, feltűnő viszont a juhtenyésztés korai visszaszorulása:

83 Év 1852 1895 1911 1935 1945 1952 1957 1962 Év db db db db db db db db Szarvasmarha 416 690 715 538 683 717 780 674 Ló 361 532 522 502 378 391 305 103 Juh 1173 843 850 336 347 576 1168 2372 Sertés 1802 676 964 771 1115 1788 2755 1951-1957 között a következő főbb terméseredményeket rögzíthetjük Tiszaörsön a tanács adatai szerint:

84 őszi búza 6,5, tavaszi búza 9, rozs 6,2, őszi árpa 7,1, tavaszi árpa 7,7, zab 7,7, kukorica 14, burgonya 45, napraforgó 4,5, cukorrépa 90, takarmányrépa 100, lucerna 15, vöröshere 20 mázsa katasztrális holdanként. Az adatok meglehetősen terméketlen földről tanúskodnak, egyedül a tavaszi búza termésátlaga tűnik jobbnak. 8. Az 1571-es török összeírás a községben 2 Ács, 1 Szabó és 2 Halász nevű lakost említ.

85 A török utáni időszakból az 1754/1755-ös évből van az első adatunk, amikor is „T. Eörsön" egy Paul Kis nevű iparost említ az összeírás.

86 1799-ben ugyancsak egy iparűzőt jegyeznek fel a községben az összeírok, Michael Tóth-ot.

87 Ebben az évben iparára vonatkozó adataink gazdagodnak, ugyanis 2 szárazmalmát és a mészáros házát is összeírják.

88 Az 1828. évi összeírás 1 kovácsot említ a kézműves iparosság képviselőjeként.

89 1884-ben 31 iparos - csizmadia, cipész, asztalos, molnár, gépész dolgozik Tiszaörsön. A faluban 1884-ben két téglaégető üzem van. 1910-ben az iparosok között 12 kovácsot, 3 asztalost, 6 szabót, 11 cipészt, csizmadiát és 1 kőművest tartanak nyilván. Ebben az időben a gép- és hajógyártásban 5 főt, téglagyártásban 1 főt, a malomiparban 4 főt, a vendéglátóiparban pedig 7 főt foglalkoztatnak. Egyéb iparágban 2 fő tevékenykedik.

90 1936-ban a község iparosainak száma 51, közülük 35 segéd nélkül dolgozik, 1 segéddel 12, 3-5 segéddel 4. Szakma szerint a kisiparosok megoszlása a következő; 4 úri-, 3 női szabó, 3 borbély, 2 kerékgyártó, 3 asztalos, 3 hentes és mészáros, 6 cipész, 3 vendéglős és kocsmáros, 7 bércséplő. Nagyobb üzem a Schreiber- és Stampfféle malom, az Egyesült Szeszfőzde és a község Fűrészüzeme, amely ugyanakkor gyógyfürdő is.

91 1952. december 30-ig 2 cipészt, 1 temetkezési vállalkozót, 2 ácsmestert, 1 kötélgyártót, 3 női szabót, és 2 kőművest tartanak nyilván a községben.

92 Ugyanebből az időből egy másik jelentés azt közli, hogy 1 vegyesipari ktsz tiszaörsi telephellyel 1 asztalos- és 1 kőművesrészleggel 1952-ben megalakult.

93

1960-ban 1 asztalos, 3 borbély, 3 cipész és 6 szabó dolgozik Tiszaörsön. Ebben az időben a Kunmadarasi Vegyesipari Ktsz női fodrász részlege, valamint a Karcagi Sütőipari Vállalat sütödéje működik a községben.

94 Vályi András szerint Tiszaörs „... piatzosága Egerben és Miskoltzon távol..." van.

95 Ugyanebben az évben egy vármegyei jelentésből ismerjük, hogy a község kocsmájának haszna az uradalomé.

96 Az 1828-as országos összeírás Tiszaörsön kereskedőt nem tüntet fel.

97 1884-ben 3 kisbolt („olyan szatócsminőségű"), 2 kocsma van a faluban, s évente két országos állat- és kirakodóvásárt, szerdai napokon pedig hetivásárt tartanak. 1902-ben az alispáni jelentés szerint a községnek van egy szállodája 2 szobával.

98 1912-ben 12 kereskedőt tartanak nyilván.

99 Hangya szövetkezete 1918-ban ala-