Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)
498 TISZAKURT 6. életevüket . ., Általános iskola Középiskola „„. . .,. ^ , ......... Analfa- f . .,, ,. , . r Főiskolát Ev betöltött U£é , Ir-olvas osztályát végezte ii i beta ic £. n ' e 1 i A végzett lakosok szama 1-5 6-7 8 1-3 4 b 1941 4642 446 959 1452 1650 86 2 34 13 1960 2477 127 10 972 1039 236 29 39 25 Az iskolán kívüli művelődés fő formáit a felszabadulás előtt a különböző egyesületek jelentették. Már 1878-ban megalakult a Tiszakürti Olvasóegylet. 172 A következő években újabb egyesületek egész sora jött létre, a számuk a két világháború között elérte a 17-et. 173 A felszabadulást követően ezek jó része nem folytatta tevékenységét. Az elöljáróság 1946. június 15-én csak 5 egyesület létéről adott hírt. 174 Mozi már az 1920-as évek második felében működött. 175 1947-ben a budapesti székhelyű Munkás Kultúrszövetség üzemeltetett mozit a községben. 176 1960-ban a helybeli filmszínház 325 férőhelyes volt. 177 Tiszakürtön közművelődési könyvtár a felszabadulás előtt nem volt, a községi könyvtár alapjait a negyvenes évek második felében vetették meg. 178 A könyvtár 1960-ban 1000 könyvegységet kitevő állománnyal rendelkezett. 179 Művelődési háza 1960-ban 440 fő befogadására volt képes. 180 A felszabadulást követő időben számottevő sporttevékenység bontakozott ki. Az elöljáróság 1948. június 15-i jelentése szerint a Tiszakürti Testedző Egyesületnek labdarúgó- és asztalitenisz-szakosztálya volt. 181 Egy 1950. december 13-i adatlap említést tett a helyi földműves-szövetkezet sportegyesületéről is, utalásából arra lehet következtetni, hogy az egyesületet a szövetkezet az EPOSZ-tól vette át. 182 Sajtója Tiszakürtnek 1943 szeptemberétől 1944 szeptemberéig volt. A lap címe „Katolikus Értesítő", és a római katolikus lelkészség kiadásában jelent meg. 183 A községben országos hírű arborétum található. Ennek telepítése a XIX. század közepén indult meg, s a létesítése a Bolza család nevéhez fűződik. 184 10. A XIX. századig a község sokat szenvedett a járványos betegségektől. Az 1831. évi kolerajárvány során 139-en betegedtek meg, akik közül 87-en meghaltak. 185 1873-ban ismét súlyos kolerajárvány volt. 186 Orvosi ellátás tekintetében 1879-ben még a nagyrévi körzethez tartozott. 187 1899-től volt orvosa és gyógyszertára Tiszakürtnek, a körállatorvosi állást 1910-ben szervezték meg. 188 1913-ban orvosa közös volt Tiszainokával, 2 szülésznője és 1 gyógyszerésze dolgozott. 189 1925-ben a körorvos székhelye helyben, Tiszakürtön volt, rajta kívül egy magánorvos, két községi bába, egy körbába és négy okleveles magánbába lakott a községben. Volt gyógyszertára, kórházat legközelebb a körülbelül 47 km távolságban fekvő Szolnokon találtak a kürtiek. 190 A II. világháború idején már védőnő is dolgozott a községben, a front átvonulása után azonban már nem maradt Tiszakürtön sem orvos, sem gyógyszerész, sem védőnő, miként a gyógyszertár sem üzemelt 1945 februárjában, ekkorra a községnek mindössze két bábája maradt. 191 1945. május 9-én azt jelentette az elöljáróság, hogy 1939-ben 2 orvos volt, de jelenleg csak 1 van, a gyógyszertár pedig nem működik. 192 1948 elején ismét 2 orvos dolgozott (1 magán- és 1 hatósági orvos). 193 A bábák száma az 1947. február 2-i adatokkal szemben 1948 elején 3 volt. 194 Az egészségügyi ellátás javulását jelzi, hogy 1947. július 15-én már zöldkeresztes egészségvédelmi kör létéről is említés történt. 195 1948 elején Tiszakürtnek újra volt védőnője és gyógyszertára. 196 1951-ben egy 15 férőhelyes szülőotthon létesült. 197 1960-ban l-l körzeti orvos és védőnő dolgozott a községben. 198 A község első artézi kútját az 1890-es évtized elején fúrták. 199 1925-ben vízvezetékkel a község nem rendelkezett, s a csatornázás is kizárólag nyitott csatornákkal történt. 200 A vízellátás még 1958-ban is alapvetően az artézi kutakra épült, amelyeknek
