Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

488 TISZAKURT 1702-ben gróf Schlick Lipót, a Maros-Tisza közi határőrvidék parancsnoka vehette birtokba fizetése gyanánt. A birtokjogra Mihályi Deák Pál özvegye is igényt tartott, akinek második férje, Steöszel Kristóf 1712-ben kifizette a fegyverváltságot. Hosszú.pereskedés után végleg Steöszel birtok lett a falu, s az is maradt másfél évszázadig.

40 Amikor 1703-ban Tiszakürt lakói hírét vették Rákóczi felkelésének, az őket sanyargató kincstári tiszteket legyilkolták.

41 Az erre következő súlyos megtorlást csak úgy tudták elkerülni, hogy „meghódoltak a császár hívségére". így 1706-ban menlevelet kaptak a környékbeli falvakat felégető Rabutin császári generálistól. Megkímélték a falut a délvidéki rácok is, akik elől Nagyrév, Inoka, Sas és Ug népe is idemenekült.

42 1742-ben Steöszel Kristóf robotváltó szerződést kötött tiszakürti jobbágyaival, amelyben évi 500 forintért átengedte a földesúri kilencedet, bor- és pálinkakorcsmát, mészárszéket és a révjövedelmet.

43 1770-ben földesura Steöszel László volt. Fia, Steöszel József az 1810-ben a kürti határban kiosztott és szőlőtelepítésre szánt homokos területek birtokosainak 1818-ban előírta, hogy az eddigi kilenced helyett nyolcadot fizessenek, s a szőlők adásvételét bejelentsék a földesúrnak. A szerződés ugyanakkor megerősítette a főként kunszentmártoni, kisebb részben tiszakürti és tiszaugi lakosokat meglévő szőlőbirtokaikban.

44 Steöszel József egyik lánya, Mária Luby Imre altábornokmester felesége lett, másik lányát Tige Lajos vette feleségül. A tiszakürti birtok tulajdonosai ők voltak a XIX. század közepén. A Szarvason birtokos Bolza József (1780-1862) fia, Bolza Péter (1824-1881) Tige Máriával kötött házassága révén vált tiszakürti birtokossá. Az ő kezdeményezésére a XIX. század közepén telepítették az első növényeket, fákat a Tisza szabályozása után árvízmentes területté váló parkban, megvetve a mai arborétum alapjait. Bolza Péter „úri lakását és udvari kertjét" 1864ben már Pesty Frigyes Helynévtára is említette.

45 1853 után sor került a Tiszazug községeiben is a birtokrendezésekre és a tagosításra. Tiszakürtön 1857-ben történt meg a jobbágyi szántók és kaszálók elkülönítése, de ott a földbirtokos ellenkezése meghiúsította a kürtiek kérésének teljesítését, akik a volt jobbágyi földeket tagosítva szerették volna kimérni. Tiszakürtön 1857-ben 820 kh szántót és 325 kh kaszálót különítettek el.

46 A közös legelők kimérése a jobbágyok és a zsellérek számára hátrányosan történt meg, és ez Kürtön 1859-ben, valamint Tiszasason és Tiszaugon is legelőelkülönítést megakadályozó akciókat váltott ki. A tagosítás Tiszakürtön 1862-ben történt meg.

47 A tiszakürtiek azonban még 1864-ben is sérelmezték az eljárást, amint ez Pesty Frigyes Helynévtárából kiderül: „A lakosság ezelőtt szarvas marha, jeles lovak 's birkák tenyésztéséből vagy mezei gazdálkodásból gyarapodtak, 1860-i legelő elkülönítés azonban e' jövedelmi ágtól meg fosztván, miután kaszálőlegelő földjeitől elestek. Csupán szőllő 's gyümölcs termelésből tengődnek miután földjeik is ki soványodott szikes vegyületüek".

48 Jász-Nagykun-Szolnok megye létrehozásakor Tiszakürtöt a tiszai alsó járásba osztották be.

49 A falu 1872-ben kapta meg a nagyközségi rangot.

50 A községi elöljáróságot 1879-ben egy főbíró, egy másodbíró, egy közgyám, egy adószedő, két tanácsnok és egy jegyző alkotta.

51 A községi képviselőtestület 1902. július 6-i ülésén határozatot hozott, mely szerint 1903-tól a képviselőtestület tagjainak számát 20-ról 30-ra emelték (15 virilis és 15 választott taggal).

52 A későbbiekben számukat tovább növelték. 1925ben már mind a virilisek, mind a választott tagok 20-an voltak a 40 fősre növelt testületben.

53 A századfordulón a földmunkások jelentős szervezkedése bontakozott ki a községben. Az MSZDP 1897-ben tartott V. kongresszusán Tiszakürt képviselői is jelen voltak.

54 A korabeli rendőrségi jelentés szerint az 1897. évi aratósztrájk eredményeképpen az agrárproletárok elérték követeléseik teljesítését.

55 „Szocialista egylet" is alakult a községben, amit azonban a járási főszolgabíró feloszlatott.

56 Rendőrségi