Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

46 NAGYKÖRŰ Nagykörű határában a vízrendezési munkák korán megkezdődtek: a Tisza felső kanyarjának átvágása 1847 és 1851 között készült el, az alsó kanyaré 1856-ban. 125 Kisebb jelentőségű vízrendezési, csatornaépítési munkák még századunk 20-as és 30-as éveiben is folytak, munkaalkalmat biztosítva a helybeli agrárproletároknak. A folyószabályozással nemcsak a határ addig földművelésre alkalmatlan része vált művelhetővé, hanem a község földrajzi helyzete is megváltozott: a házak zöme korábban az új meder helyén állott, a község mostani helyén gazdasági épületek voltak, s a határ egy része is a Tisza túlpartjára került.

126 Az ármentesítés után háromszorosára nőtt a szántóföld területe, s jelentősen csökkent a legelő nagysága. Ugyanez a tendencia folytatódott a XX. században is, de már a rétterület rovására. Nagy jelentőségű az addig fátlan határban a múlt század végi erdőtelepítés s a gyümölcsös ültetése. 1962-re valamelyest csökkent a szántóterület, ez a termelőszövetkezet okszerű területhasznosításával magyarázható. A múlt század végén Petrovay György földbirtokos (és levéltáros) birtokán tudományos alapokon nyugvó, gondosan vezetett kertészeti és nemesítő tevékenységet folytatott. Faiskolát alapított, s ő honosította meg a germersdorfi cseresznyét, melyről a község azóta is híres. A felszabadulás előtt számos kistermelő termesztette, s elsősorban Szolnokon, de távolabbi városokban is árusította. Az 1950-es években kisparcellás termelése stagnált, később azonban a tsz is bekapcsolódott a cseresznyetermesztésbe.

127 A legfőbb mezőgazdasági termékek vetésterületei és termésátlagai 1944-ben és 1957-ben a következőképp alakultak:

128 1944 1957 vetésterület termésátlag vetésterület termésátlag (kh) (q/kh) (kh) (q/kh) Búza 2230 8 1670 8,4 Árpa 590 4,2 537 13,9 Rozs 62 5,3 37 6,0 Kukorica 1365 10 1024 nincs adat Burgonya 290 16 160 nincs adat 1787-88-ban 736 szarvasmarha, 248 ló, 96 sertés, 518 juh után fizettek adót a nagykörűi jobbágyok.

129 Fényes Elek 1839-ben azt írta a községről, hogy itt „az állattenyésztés a sok árvíz és mocsár miatt sínylik".

130 Az állatállomány alakulása:

131 Év 1852 1895 1911 1935 1942 1952 1957 1962 db db db db db db db db Szarvasmarha 474 815 889 728 836 950 746 929 Ló 439 563 652 653 637 462 508 203 Juh 2240 47 95 446 502 350 830 2690 Sertés 1075 1510 2153 1782 2415 2771 4585 A múlt század végére a legelők megszűnése miatt teljesen visszaesett a juhtartás, jelentősen nőtt viszont a szarvasmarhák száma, s tartásuk belterjesebb lett. A múlt században Nagykörű híres volt lovairól. A lótartás visszaszorulásának a kisgazdaságok megszűnése az oka. A juhok és a sertések száma a nagyüzemi állattenyésztés kibontakozása után nőtt ugrásszerűen az 1960-as évek elején.