Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

436 TISZAIGAR Az úrbéri birtokot a majorságitól az 1858. április 17-i megegyezés alapján különítették el. Ekkor a gazdák az úrbéri szántókon kívül az általuk használt 98 kisholdnyi maradványföldet is megvásárolták, holdját 11 forinton, míg a közös legelőből minden telek részére 10 holdat, vagy a telkeseknek 107, az úrbéres házas zselléreknek 121 kisholdat juttattak együttvéve. A birtokelkülönözést, legelőilleték kiadását maradványföldek kérdésében való döntést követte a tagosítás.

79 A majorsági szántóföldek kiterjedése 1788-ban 2200 kh, 12 köznemes birtokában. Hetven év alatt, 1858-ig a majorszántók kiterjedése 2500, a réteké 950 holdra növekedett, mert a helyben lakó birtokosok 1771-1858 között az úrbéri állományból 7 A

k jobbágytelket foglaltak el, kibecsültetve, eltávolítva a jobbágyokat földjeik, házaik használatából.

80 II. József népszámlálása 1786-ban az alábbi rétegeket különítette el:

81 Pap 1 Nemes 21 Tisztviselő Polgár 2 Polgár és paraszt örököse 59 Paraszt 63 Zsellér 144 Egyéb 56 1-17 éves sarj 197 Együtt 543 Nők 548 Jogi népesség 1091 Az 1770-ben még viszonylag kedvező társadalmi kép alaposan megváltozott. Az elkülönítések, majd az urbárium miatt, s a későbbi földesúri törekvések következtében a zsellérek száma rendkívüli mértékben megnőtt. A tagosítás után a volt jobbágyok birtokai tovább aprózódtak, de a kisnemesi birtokok is darabolódtak az örökösök között. A birtokviszonyok a XX. században az alábbiak szerint alakultak:

82 1910 1935 1949 birtok birtokosok birtok birtokok területe birtok birtokosok nagysága szama nagysága szama területe nagysága szama 0-10 kh 77 0-1 kh 148 62 kh 0-1 kh 34 Részes földműves 1-5 kh 162 424 kh 1-5 kh 159 Majoros 1 5-50 kh 91 1231 kh 5-10 kh 133 10-100 kh 18 50-100 kh 3 239 kh 10-25 kh 25-től kh 87 10 100 kh felett 7 100-500 kh 10 2250 kh Ebből: birtokos 6 500-1000 kh 3 1715 kh haszonbérlő 1 1000-3000 kh Összesen: 103 414 5921 kh 423