Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

42 NAGYKÖRŰ között 4 ágra darabolódva a XVII. század végéig a Bossányi, Szunyogh, Huszár és Petrovay családokat juttatta terjedelmes vagyonhoz. A Jacsky-féle birtokrészt 1670 körül Wesselényi Pál, Thököly tábornoka használta. 1696-ban Lipót császár a rebellis Wesselényitől elkobzott falurészt Encziger Jánosnak, hadiszállítójának adományozta, miután ez előre kifizette érte a fegyverváltságot. így birtokba ülve Hallerékkel és a többi Nyáry-örökössel egyezkedni kezdett. Ezek 1701-ben jó pénzért zálogba adták neki a falut, de 1703-ban Telekessy István egri püspök per útján elvette tőle. Később derült ki, hogy a periratokban névelírás történt: nem Körű, hanem Körő (ma Kisköre) volt korábban püspöki birtok. Mivel a püspökség tulajdonjoga nem igazolódott, az egyik falurész 1712-ben a Nyáry-örökösöket Petrovay-ágon képviselő Orczy István, egri püspöki jószágigazgató kezébe került. A másik falurész birtokosa a Nyáry leszármazottak másik ágához tartozó Tarródy István lett, tőle 1731 után ismét a Hallerek vették át. így a XVIII. században Nagykörű egyik felét a Haller család bírta, ez volt a főbirtokos, másik felét a Nyáry-féle 4 linea: a Török, Marsovszky, Petrovay, Orczy, Ugronovics, Sághy, Szemere családok. Haller Sámuel tábornok halála után, 1788-tól birtokát 4 mágnás vő: Berényi Tamás, Hunyady János, Révay Károly és Brüdern József örökölték. Hunyady Judit férje 1812 után Szerdahelyi Pál, Hunyady Anna férje az 1840-es évektől báró Baldácsy Antal volt.

95 Ő a református egyház számára alapítványt létesített, halála után birtoka erre szállott, s a földosztásig annak kezelésében volt. A jobbágylakosság rétegződését a XVI. századból fennmaradt dézsmajegyzékek tükrözik:

96 1549 1576 1583 1597 egésztelkes 3 4 1 (gazdagparaszt) háztartás háztartás háztartás féltelkes 6 17 14 háztartás háztartás háztartás szegény(pauper) 8 14 13 11 háztartás háztartás háztartás háztartás zsellér 2 13 12 8 háztartás háztartás háztartás háztartás bíró (dézsmamentes) 1 1 1 háztartás háztartás háztartás 1696-ban a XVII. századi kurializálódás folyományaként a népesség nagyobb része önálló gazdasággal nem rendelkezett, nemesi kúriákon cselédként élt.

97 A szatmári békekötést követő békés időszakban a kuriális ingatlanokra Orczy és a többi földesúr igaerővel, akkori szóhasználat szerint „ekével" rendelkező, dézsmát és pénztaksát fizető telkesgazdákat telepített. 1720-ig létrejöttek az önálló igaerővel rendelkező jobbágygazdaságok, a település adófizető jobbágyközséggé fejlődött. Társadalmának összetételéről az 1715. évi összeírás alapján alkothatunk képet: ekkor 12 jobbágy és 2 zsellér lakta, 1720-ban pedig már 29 jobbágyot írtak össze.

98 1770-ben 64 telkesjobbágy és 10 zsellér élt Nagykörűn. A királyi urbárium 1771. évi bevezetésekor 7 jobbágy zsellérnek minősült.

99 A társadalom tagozódása 1786-ban:

100 Pap Nemes Tisztviselő Polgár Polgár és paraszt örököse 1 4 1 78