Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

Tiszagyenda 1. A község a Tiszántúlon, Szolnok megye északkeleti részén terül el. Természetes élő vize nincs, határát azonban átszeli a Tiszabői-főcsatorna, a Gyócsi-, a Sajtoriés a Zsombékos-csatorna.

1 Lakóinak száma 1960-ban 2029 fő, ebből külterületen él 400 fő, határterületének nagysága 6417 kh, népsűrűsége 54,9,

2 lakóházainak 504, lakásainak 530 a száma.

3 2. 1320: Ganda,

4 1325: Gyenda,5 1348: Gyanda,

6 1414: Gyanda,

7 1484: Tyzagyanda,

8 1513: Gyanda,

y 1561: Gyanda,

10 1621: Gyanda,

11 1698: Gyanda,

12 1728: Gyanda,

13 1799: Gyanda,

14 1828: Gyenda,

15 1868: Gyenda,

16 1927: Pusztagyenda,

17 1947: Tiszagyenda.

18 A községnév előtagja a Tisza folyó közelségére utal, a Gyenda pedig török eredetű személynévből, a Yandi-ból keletkezett, melynek valószínű jelentése: „az, aki visszatért". A település két halma közül a hagyomány szerint a Garahalom a híres Gara nemzetségről, Borshalom pedig - ahol a Baldácsyak nyári kastélya volt - Bors Pannáról, az ezen helyen boszorkányként megégetett roffi asszonyról kapta nevét.

19 A község végleges - mai napig érvényben lévő - nevét 1947-ben, a belügyminiszter 152006/947. III. 2. sz. rendeletével nyerte el.

2(l 3. A Gyendai-tó és a Garahalom nevű határrészek területéről számos tárgy került elő, így a Körös kultúra népességének edénytöredékei, hálónehezékei és kővésője, a vonaldíszes és a péceli műveltségből edénytöredékek, valamint egy rézkori obszidián kaparó. A Gyendán talált leletekben a népvándorlás kora is képviselve van, mert egy gepida temetőből több, igen szép bepecsételt mintával vagy hálórendszerrel díszített edény, továbbá a szarmaták örökségeként nyílhegy, csengő és fibula került napvilágra. Határában Árpád-kori pénzeket is találtak.

21 A település néprajzi arculata nem mutat sajátos jelleget, mert lakossága az ország különböző vidékeiről idesereglett vándormunkások itt ragadt családtagjaiból tevődött össze. Régi lakóhelyükhöz való kötődésük egyik fontos jele, hogy gyakran visszajártak a felvidéki halottlátókhoz. A századfordulón viseletük jellegzetes darabjai a kék gatya, a kék kötény és az uradalomtól konvencióba kapott szűrkankó voltak. A gyendaiak körében elevenen éltek a népdalok, a históriás énekek és a babonás történetek, melyek karaktere szintén nehezen körvonalazható a főleg idénymunkára szerződtetett uradalmi alkalmazottak erőteljes jelenléte miatt. A lakosok körében nagy szerepet játszottak a gyógyító emberek, pl. Csikós Nagy Gábor. Sok történetet ismertek a táltos hírében álló Orvos Tóth Andrásról és Pénzásó Pistáról is.

22 4. A település fontosabb népesedési vonatkozású adatai:

23 a) Ev 1548 1556 1571 1576 1597 1623 37 adózó 25 adózó 27 adózó 14 adózó 14 adózó 14 adózó 1647 1675 1703 1767 1,5 porta 1 porta 10 telek 10 lakos Ev 1809 1851 1869 1880 1890 1900 81 296 730 784 989 1069 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1491 1466 1968 1697 1880 2029