Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)
TISZAFÜRED 407 de a megvalósítás csak rendkívül vontatottan haladt. 1935-ben 12 jó és 8 rossz kútját említik. Ebből 11 volt a közkút, 9 pedig magánkút. 227 1958-ig Tiszafüreden összesen 62 kutat fúrtak, ebből 54-et a belterületen, 9-et a külterületen. A fenti kutak közül 21 volt közkút, 33 közületi kút, 9 pedig magánkút. Ezek közül 1958-ban 45 volt működőképes. A település vízellátása nem volt kielégítő, mivel a szükséges ivóvíznek csak 54%át adták a közkutak. A szakemberek ezért törpevízmű létesítését javasolták. 228 1960ban Tiszafürednek kiépített vízvezeték-hálózata még nem volt. 500 férőhelyes strandfürdőjét 1954-ben építették. 229 Fényes Elek 1847-ben két kórházát említi. 230 Az 1850-es években már volt a településnek gyógyszertára. 231 A gyógyítást 1879-től körorvos végezte, a körorvosi székhely Füreden volt, a kör pedig a járás másik öt községét foglalta magában. 1884-ben egy községi orvos és 2 gyakorló magánorvos, 1 körorvos, 4 szülésznő, a „Reménység" nevű gyógyszertár, valamint egy 12 ágyas szegényápoló intézet (szükség esetén járványkórház) működött a településen. 232 1889-ben Füred kivált a hat községet magában foglaló orvosi körből, 1893-ban a megye kialakította a járási orvosi intézményt, Füred pedig a második gyógyszertár felállítását határozta el. 233 1906-ban 3 orvosát említik. 234 A XX. század elején a település egészségügyi helyzete hasonló az országos viszonyokhoz. Vizes, egészségtelen lakások, elhanyagolt utak, nyitott szenny vízelvezetők, fertőzött kutak, hiányos táplálkozás, az egészségügyi gondozás szervezetlensége, az orvosi ellátás drágasága a jellemző. 235 1926-ban így írt erről dr. Kuthy Elek községi orvos: „Minden őszön több tífuszos megbetegedés van... A csecsemőhalandóság csökkenést mutat, igen magas viszont a gümőkóros halálozás." 236 A közegészségügyi helyzet javításában fontos állomásnak tekinthető 1928-ban a harmadik szülésznői állás megszervezése, valamint az, hogy a település 1931. január l-jén belépett a Vármegyék és Városok Országos Mentőegyesületébe, s hogy a község anyagilag is hozzájárult egy mentőautó beszerzéséhez. A megelőzés érdekében fontos lépés volt 1937-ben a Zöldkeresztes védőnői munka megindulása. 237 1936 körül 1 körorvos, 8 magánorvos, 2 községi és 2 magánbába, valamint 2 gyógyszertár volt Tiszafüreden. 238 1940-ben egy 30 ágyas egészségügyi otthont építettek, majd 1943-ban egy 200 légköbméteres TBC-gondozót hoztak létre. 1955-ben egy 600 légköbméteres új orvosi rendelőt, egy orvosi lakást és egy 25 ágyas szülőotthont építettek. 239 1955 végén Tiszafüreden 3 körzeti orvos, 4 szülésznő dolgozott és 1 gyógyszertár, valamint egy 9 ágyas szülőotthon működött. 1957ben létesült a mentőállomás 4 mentőautóval. 240 1960-ban 8 orvos, 4 védőnő, 3 házi betegápoló dolgozott a településen. A szülőotthoni férőhelyek száma 20, a bölcsődei férőhelyeké 30 volt. Az 57 km hosszúságú belterületi útjából 9 km, 168 km hosszúságú járdájából 42,5 km volt kiépítve. 241 1909-ben még petróleumlámpákkal biztosították a község közvilágítását. Az országos villamoshálózatba 1912-ben kapcsolták be. 242 1960ban a közvilágítási lámpahelyek száma 210 volt, a gondozott park területe pedig 11510 m 2-ttett ki. 243 Bagi Gábor-Nemes Lajos-Soós Imre
