Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)
396 TISZAFÜRED részéről Kántor György, Csontos István és Hajdú Károly, míg a PDP részéről Csontos Péter, Horacsek József és Reif Gyula voltak a tagjai. 112 1945 márciusában a nemzeti bizottság újjáalakult, s elnökévé az internálótáborból hazatért 19-es veterán Roffa Lajost választották. 113 Az 1945. évi választásokon az SZDP 1784, az FKgP 2698, az MKP 541, a PDP 118, az NPP 97 szavazatot kapott. 114 1945 október elején Tiszafüreden az SZDP-nek 2770, az FKgP-nek 2400, a PDP-nek 485, az NPP-nek 467 tagja volt. 115 A felszabadulást követő nagy építési munkálatok közül kiemelkedett a tiszafüredi híd újjáépítése. A mintegy 300 munkás között zömmel pestiek voltak, de találunk közöttük poroszlói, tiszafüredi és környékbeli dolgozókat is. 1945-46 tele igen kemény megpróbáltatásokkal járt, ugyanis a jégzajlás a híd elsodrásával fenyegetett. Végül ezt sikerült megakadályozni, s 1946 július végén átadhatták a hidat a forgalomnak. 116 1946. április 11-én mintegy 300 tüntető felvonulást rendezett Füreden azzal a jelszóval, hogy a reakciós elemeket a közhivatalokból el kell távolítani. A megyei pártvezetők nem értettek egyet a „népítélettel". 1,7 Az 1947. évi országgyűlési választások során az MKP a szavazatok 21,6%-át, a Szociáldemokrata Párt 13,5%-át, az NPP 18%-át, a Kisgazdapárt 26,8%-át, a Demokrata Néppárt 9,6%-át, a Magyar Radikális Párt 1,1%-át, a Független Demokrata Párt 6,5%-át, a PDP pedig 2,9%-át szerezte meg. 118 1947 szeptemberéig 1821 fő 5783 kh földet kapott, bár a földreform végső eredményeit illetően több, egymásnak ellentmondó adat is ismeretes. 119 A Minisztertanács 4.343/1949. (XII. 14.) rendeletével kialakított Szolnok megyéhez csatolták Heves megyéből Tiszafüredet és a tiszafüredi járás Tisza balparti községeit. 120 1949 tavaszán alakult a község első termelőszövetkezeti csoportja, „Úttörő" néven. 121 A tiszafüredi községi tanács választásaira 1950. október 12-én került sor. A Rózner Árpád elnökletével megalakult tanács összesen 91 tagot és 46 póttagot számlált, a tanácsi apparátus pedig a tanácsrendszer első éveiben 23 főből állt. 122 6. Csak feltételezhetjük, hogy Füred földje szerves része lehetett a Tomaj nemzetség birtokainak. Kovács Béla szerint a megerősödő központi hatalom idején válhatott királyi birtokká. 123 1273-ban a váradi püspök tulajdona. 124 Ez a birtokjog fennállt egészen 1536-ig, amikor is Füredet Szemere Sebestyén kapta meg adományul János királytól. 125 1618-ban Szemere Sebestyén unokája, Szemere Anna a váradi káptalan előtt 2000 forintért a falu birtokjogát második férjére, Pankotay Jánosra ruházta. Pankotay János első házasságából György és László nevű fiai származtak. (Ez utóbbi 1654ben török fogságba esett, és utód nélkül halt meg.) Első felesége halála után Pankotay János Csókásy Juditot vette feleségül, akitől Erzsébet nevű lánya született. Pankotay György és Erzsébet, illetve leszármazói örökölték a birtokokat, majd a családba történő beházasodás, illetve vétel útján a Lipcsey, Szeghalmy, Józsa, Gyulay, Zsombory, Keczely és Veres családok voltak részbirtokosai a XVIII. század végéig. E családok közül a Lipcsey család tartotta meg birtokait egészen az 1945-ös földosztásig. A többi család birtokai adásvétel vagy kihalás miatt más családok kezére szálltak. 127 Az úrbérrendezés előtt 1770-ben Tiszafüreden 86 telkes gazda és 209 házas zsellér élt, s a jobbágyszántók területe 263 kisholdat tett ki. 1771-ben - az úrbérrendezés után - a telkes jobbágyok száma 146-ra nőtt, míg a zselléreké 154-re csökkent. Összesen 52 1/4 jobbágytelket mértek ki, s a jobbágyszántók területe ekkor 1881 kisholdat tett ki. l2H 1788ban Füreden az úrbéres szántó 1501 kh, a majorsági szántó pedig 811 kh volt. Ugyanekkor Kócs puszta 6065 kh szántóterülete teljes egészében földesúri kezelésben volt. I2y
