Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

394 TISZAFÜRED A Tanácsköztársaság megdöntése után a községi vezetés - egyre szilárduló helyzete nyomán - mind kellemetlenebb tehernek érezte a román megszállást, mely 1920. február 24-én ért véget." A kivonulók helyét a nemzeti hadsereg foglalta el.

100 A csendőrség és a zászlóaljnyi nemzeti hadsereg bevezette a statáriumot. Rövid idő leforgása alatt 60 embert tartóztattak le „communismus gyanúja miatt". Egerbe szállították őket, ahol a tiszafüredi direktórium elfogott vezetői, a Vörös Őrség parancsnoka, vöröskatonák és mások ügyét még ebben az évben tárgyalta az egri királyi törvényszék gyorsított eljárási tanácsa.

101 A község csak nagyon lassan tudta a háború okozta veszteségeket pótolni. A lakosság életszínvonala csak 1929-ben haladta meg a háború előtti szintet. A belügyminiszter 1927. június 27-én keltezett körlevele a következőket írta a tiszafüredi munkásmozgalomról: „... Az MSZMP Tiszafüred és tájékán kubikosokat bízott meg a szervezéssel, s amint bizalmas híradásunk közli, ez a mozgalom elég mély gyökeret vert,.. ."

102 Ebben az évben a füredi kubikosok nagy aratósztrájkot szerveztek, amely azonban a csendőrség állandó jelenléte miatt nem bontakozhatott ki. Bár az elkövetkező években a magyar munkásmozgalmat számos csapás érte, a Szociáldemokrata Párt helyi szervezete tovább élt és működött Tiszafüreden.

103 A tiszafüredi csendőrőrs parancsnoka 1937. július 4-én 11 „gyanús" személyről tett jelentést, többek között Soltész István és Szombati Kálmán szocialista agrárproletárokról, mint akik közvetlenül kapcsolatban állanak Roffa Lajos kommunistával.

104 A csendőrségi akció nyomán július 12-én a főszolgabíró 3 kommunistagyanús személyt és 19 zsidót internált a járás területéről.

105 A második világháború először a férfilakosság egy részének bevonultatásával éreztette hatását. Az első, már-már valóságos háborús megrázkódtatást 1942. szeptember 9-éről 10-ére virradó éjjel élte át a község lakossága. Ellenséges repülőgépek este 10 óra 15 perctől éjfél után 2 óra 50 percig repültek keresztül több hullámban a járás területe fölött, de támadást nem hajtottak végre.

106 A front közeledése nyomán egyre nőtt a zűrzavar, a fejetlenség, 1943 végén megindult a menekülés, eleinte csak szórványosan, majd 1944 nyarától egyre erőteljesebben. A Tisza-vonal stratégiai szempontból fontos szerepet játszott a német-magyar katonai tervekben. Politikai szűrővonalnak is fel kívánták használni. Az ellenőrzés az itt állomásozó csendőrőrs feladata volt. A teljes lezárás 1944. március 21-én hajnali 1/4 3-kor történt meg, de még a délelőtt folyamán 11 órakor német őrség váltotta le a magyarokat. A hídfő biztosítását létfontosságúnak tartotta a német hadvezetés.

107 Tiszafüred felszabadítása 1944. október 20-án kezdődött és a német csapatok szívós védekezése miatt csak október 25-én fejeződött be, amikor a szovjet csapatok elérték a Tiszát.

108 Borús József kutatásai szerint Tiszafüred felszabadítására (Tiszaszőlős, Tiszaderzs, Abádszalók és Tiszabura községekkel együtt) 1944. október 22-én került sor. E helységek birtokbavételére a parancsot az Osztasenkó vezérőrnagy 57. lövészhadtestéhez tartozó 203. lövészhadosztály kapta, akik teljesítették is feladatukat. A Tisza vonalán az itt lévő német és magyar csapatok ellen azonban egészen október 28-án éjszakáig folyt a harc.

109 1945 januárjában termelési bizottság alakult a községben, mely számbavette azokat az eszközöket, amelyek a termelés megindításához rendelkezésre álltak s lépéseket tett a mezőgazdasági termelés beindítására.

110 1945. március 15-én megalakult a községi földigénylő bizottság. Április 20-án már 1007 földigénylőt és 531 házhelyigénylőt tartottak nyilván a településen. Még ez év tavaszán földhöz jutott közülük 460 fő, akik között összesen 3516 kh szántót, rétet és szőlőt osztottak ki.

111 Ezekben a napokban már létezett a nemzeti bizottság, melybe az akkor működő 3 párt 3-3 tagját delegálta. A Szociáldemokrata Párt részéről Beké András, Borsós István és Planku István, az MKP részéről Cseh István, Vincze András és Szombathy Kálmán, a Kisgazdapárt