Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

TISZAFÜRED 387 tartott mulatságok, valamint a római katolikusoknál a betlehemezés voltak kiemelkedők. Élénken élt a táltoshit (Pénzásó Pista), a halottkultusz. Népszerű volt a Józsa Gyuri személyéhez kapcsolódó anekdotakör, a róla szóló történetek széles körben elterjedtek.

26 4. Füred nevének első okleveles előfordulása 1273-ból maradt fenn, amikor Lodomér váradi püspök oklevelében Fyred néven említik mint a váradi püspök birtokát.

27 A település már feltételezhetőleg jóval korábban is jelentős hely lehetett, mivel a tiszafüredi református templom restaurálása során annak délkeleti oldalfalában a Közép-Tiszavidék egyik legnagyobb XIII. század elején épült román stílusú templomát sikerült feltárni.

28 A középkori falu lakosságának számáról és etnikumáról nincs adatunk. Csupán azokról ismerünk egy felsorolást, akik Füred falu népei és hospesei közül 1412-ben - birtokosaik tudta és hozzájárulása nélkül - a szomszéd falu Bábolna határában fekvő Zayla és Echen nevű erdőt jogtalanul használták. Ezek a következők voltak: a földesurak tisztjei, Zylasy Miklós és Sagy (Sági) János; embereik pedig Myko Miklós, Salamon, Ferenc, László, Mihály, György, Farkas, Bálint, János és Benedek, Vörös („Rufus") Barnabás és Bor Haygato Mihály, Bertalan fia Mihály, Arnold fia Tamás és fivére Péter, László fia Péter, István fia Benedek hospesek.

29 A török időkben a falu többször elnéptelenedik, de megmaradt lakói a veszély elmúltával mindig újra népesítik. Néptelen az 1600-as évek elején, majd 1678-ban.

30 Lakói elmenekültek az 1686-87. évi visszafoglaló harcok idején is.

31 Ezt követően 1691-ben újra lakott volt. Régi lakói visszatértek a környékbeli Borsod megyei falvakból, kiegészülve e falvak kálvinista lakosaival.

32 1697-ben Nagyvárad és Belényes környékéről, tatárok elől menekülő románok (a forrás szerint „oláhok") költöznek be a faluba.

33 1705-ben Rabutin császári tábornok csapatai felperzselik Tiszafüredet és környékét, majd a következő évben „rác" portyázok pusztítják el a falut.

34 Füred lakosainak megmaradt része ismét a Tisza jobb parti részére, Borsod megyébe menekült. A kiürült falut a visszatért lakosok mellett más falvakból elűzött „futott emberek" szállták meg.

35 Az elmenekült lakosság zöme 1710-től a Rákóczi-szabadságharc harcainak elültétől kezdődően költözött vissza. A visszatelepülök magukkal hozták a kálvinista Négyes, Tiszavalk, Dorogma, Egerlövő és Bábolna lakosainak jelentős részét is.

36 A XVIII. század első felében Tiszafüred, mely a vízi és szárazföldi utak találkozópontján tiszai átkelőhely, valóságos kapujává vált az északról és északkeletről - a Hajdúságból, Borsodból és Szabolcsból az Alföld déli része felé irányuló jobbágyvándorlásnak.

37 Ezt követően lakossága folyamatosan növekedett egészen napjainkig.

38 a) Év 1571 1578 1696 1701 1713 1720 46 adózó 23 gazda 90 jobbágy 156 jobbágy 52 jobbágy 138 jobbágy 1728 1736 1771 150 jobbágy 225 jobbágy 299 jobbágy b) Ev 1786 1827 1848 1869 1880 1890 3499 4286 4777 6622 6846 8024 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 8643 9025 9543 10103 10 666 10654 11526