Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

Nagykörű 1. A megye közepén, a Tisza jobb partján, Szolnoktól északkeletre fekvő telepü­lés. Élővize a Tisza. Területének egy része a folyó bal partján, a Holt-Tisza nagy ka­nyarulatai által határolva terül el. Talaja kötött, agyagos réti talaj és réti öntéstalaj, sztyeppesedő réti szolonyec; határának kis része homokos. 1 1960-ban határterülete 9394 kh, népessége 3124 fő, ebből külterületen él 591 fő, népsűrűsége 57,8, lakóépüle­teinek száma 948. 2 2. 1212: Kureuch 3 , 1219-35: Curu, Curru, Curud, Kvrv, Kuru 4 , 1245: Cu­ru 5 ,1293: Kerew 6 , 1315: Kureu 7 , 1318: Kewrywmunustura 8 , Kereumunustura 9 , 1320: Kureumunustura 10 , 1325: Kvreu, Kwrew 11 , 1326: Kereumonostura 12 , 1332-37: Kurev, Kuun, Keurev'3, 1341: Kerew 14 , 1424: Kwrw 15 , 1468: Kureu 16 , Kwrw, Kwrew 17 , 1473: Kewrew, Kwrew 18 , 1488: Curu 19 , 1546: Kwlw, Kywlew 20 , 1552: Kewrew 21 , 1597: Keorw22, 1635: Keöröü 23 , 1647: Kürü 24 , 1686: Keöröü 25 , 1728: Kürü 26 , 1747-48: Nagy Kürü 27 , 1799: Nagy Köre 28 , 1808: Nagy-Kürü, Kürü, Köre 29 , 1852: Nagy-Körü 30 , 1879: Nagy-Kürü 31 , 1898: Nagy-Körü 32 , 1910: Nagykörű 33 . Kettős szóösszetétel. a) Nagy-: a hasonló nevű, és szintén a Tisza jobb partján fekvő Kiskörétől különböz­teti meg. b) -körű: valószínűleg személynévből keletkezett, magyar névadással. Az alapjául szolgáló személynév, a Kürü, ótörök eredetű, jelentése: bátor, merész. 34 Köz­nyelvi alakja: Körű. Toldalékos formában szinte kizárólag ez használatos. Helyi hasz­nálatban a „Köre" alak is előfordul. 3. Az őskorból kőeszközök, edénytöredékek kerültek elő a Tisza-parton és az Öregkarád-dűlőben, kiemelkedőek a tsz-gyümölcsösben talált neolit kori (Körös kul­túra) termékenységszobrok. A Tisza-part és az Öregkarád-dűlő rézkori (bodrogke­resztúri kultúra) edények, kőeszközök, gyöngyök lelőhelye is. Bronzkori edényeket a kertészeti t,elepen, Benkparton találtak, vaskorit a Tisza-parton. Szarmata sírra a Marsó tanyán bukkantak. Népvándorlás kori régészeti lelete 2 avar sír (helymegjelölés nélkül). A honfoglalás korból sírlelet származik (helymegjelölés nélkül), gazdag ezüst­és bronzmelléklettel. Árpád-kori edénytöredékeket a Tisza-parton találtak. XVI­XVII. századi vívótőr a Tisza medréből került elő. 35

Next

/
Thumbnails
Contents