Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

346 TISZADERZS Év 1852 1879 1895 1935 1952 1957 1962 kh kh kh kh kh kh kh Szántó 64 61 3913 5155 5159 3952 3331 Rét, kert 364 995 652 575 163 131 155 Szőlő 30 41 163 69 46 33 36 Legelő 631 1253 494 540 377 349 293 Erdő 14 7 123 103 134 322 Nádas 3 4 18 20 14 Terméketlen 1846 914 333 577 1291 1371 581 Összesen 2935 3278 5565 7043 7157 5990 4732 1895-1935 között azért nagyobb a növekedés, mert a töltések beljebb helyezésével Derzsnél is csökkentették a hullámteret. Csak a hullámtéren 778,5 ha terület vált művelhetővé 1914-ben.

101 A XX. században, mivel az uradalmak elfoglalták a falu határát, s csupán 7 jobbágy teleknek megfelelő szántót, 350 kaszás rétet mondhatott magáénak a falu, a dohány mellett intenzív burgonyatermesztésbe kezdenek, ami a lakosság szegényebb rétegének is jövedelmet jelentett.

102

1944-ben a község határában 1185 kh-on termeltek búzát, 304 kh-on árpát, 50 kh-on rozsot, 420 kh-on kukoricát, 111 khon burgonyát. A búza 7, az árpa 8, a rozs 7, a kukorica 9, a burgonya pedig 20 q-át termett holdanként.

103 Az 1951-1957 közötti időszakban a holdankénti termésátlag a tanácsi szektorban a főbb növényeknél a következő volt métermázsában:

104 őszi búza 8,2, tavaszi búza 6,1, őszi árpa 10,6, tavaszi árpa 8,6, zab 7,4, kukorica 30, burgonya 80, napraforgó 8,5, cukorrépa 104, takarmányrépa 110, lucerna 35, vöröshere 30. A XVIII. századi összeírásokból kitűnik, hogy a halászat mellett az állattenyésztés volt a lakosság megélhetésének legfőbb forrása. A rétben kiadott úrbéri illetőség jelentős. Fényes Elek így jellemzi a feltételeket: „Határa 4000 h., s ez többnyire lapos, vizes rétekből és legelőkből áll; annyira, hogy a 6 úrbéri telek illetőség is úgyszólván kaszállóban van kiadva."

105 Az állattartásnak mégis elsősorban az uradalmak voltak a legjelentősebb helyei, s a parasztság inkább a sertés- és libatartásból pénzelt. A határ vizes volta miatt juhtartásra alkalmatlan volt:

106 Év 1852 1895 1911 1935 1942 1952 1957 1962 db db db db db db db db Szarvasmarha 159 742 937 742 1070 782 779 580 Ló 207 585 567 435 613 316 265 113 Juh 471 11 27 957 510 104 50 121 Sertés 1777 3995 3126 2937 1113 1561 2803 1911-ben igazi, korszerű fajtagazdaságként Szilassy István cserőközi birtokát emelik ki, ahol szimmentáli szarvasmarhát tartottak jelentős számban. Később, a két világháború között ugyanez a gazdaság sertéstelepet is létrehozott, s Kőbányán fenntartott vágóhídján dolgozták fel az élve felszállított állatokat.

107 1944 januárjában 495 tehenet, 438 borjút, 280 ökröt, 435 lovat, 1527 sertést és 468 juhot írtak össze Derzsen. Az év végére 341 tehén, 254 borjú, 54 ökör, 301 ló, 354 sertés és 10 juh képezte a község állatállományát.

108 8. Az 1571-es török összeírásban Derzsi faluban 1 Kovács és 1 Sörös nevű lakót írnak össze.

109 Később Tiszaderzs határát a középkor óta úgy jellemezték, hogy lapos,