Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

TISZADERZS 343 A társadalom megoszlását II. József összeírásából e szempontok figyelembevételével kell rekonstruálnunk:

83 Pap Nemes Tisztviselő Polgár Polgár és paraszt örököse Paraszt Zsellér Egyéb Szabadságolt katona 1-17 éves sarj Együtt Nők Jogi népesség 1 44 1 1 138 32 3 183 408 405 813 Jelentős a nemesek száma, s a lakosságot már ekkor egyértelműen zselléreknek tekintik. Ennek ellenére 1850-ben, mint láttuk, 41 telkes jobbágyot tartanak számon, s ugyanekkor 6 és 3

/§ úrbéri jobbágy házhelyet és 143 zsellér házhelyet vesznek számba.

84 A vízszabályozások jelentősen növelték a szántóföld területét, a volt jobbágyok is hozzájutottak szántókhoz, a birtokmegoszlás azonban nem a volt nemesek prioritását mutatja, s a lakosság egészen a földosztásig csak kis százalékát birtokolta a területnek. Az uradalmak a Cserőközben egyben a legjobb földeket foglalták el. 1910-1949 között így oszlott meg a község határa az egyes birtokkategóriák szerint:

85 1910 1935 1949 birtok birtokosok birtok birtokok területe birtok birtokosok nagysága szama nagysága szama területe nagysága szama 0-10 kh 188 0-1 kh 345 130 kh 0-1 kh 14 Részes földműv. 2 1-5 kh 309 659 kh 1-5 kh 250 Majoros 5-50 kh 126 1565 kh 5-10 kh 243 10-100 kh 43 50-100 kh 2 122 kh 10-25 kh 25-től kh 74 5 100 kh felett 6 100-500 kh 11 3317 kh Ebből: birtokos 4 500-1000 kh 2 1250 kh haszonbérlő 2 Összesen: 239 795 7043 kh 586 A földtelenség, illetve a vízszabályozások utáni csekély paraszti birtok jelentőségét, a lakosság szegény voltát jól megérthetjük, ha a foglalkozási megoszlást is figyelembe vesszük ezekre az évtizedekre vonatkozóan. A statisztikai adatokból kiviláglik, hogy a parasztság szinte kizárólagos és széles rétege a helybeli úri birtokokon talált csak életlehetőséget. Mellettük jelentős az uradalmi cselédek száma is:

86