Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

TISZABURA 317 Taskony Ev 1548 1552 1554 1564 1566 4 család 1576 8 porta 1577 4 porta 1583 6 porta 6 porta 18 lakos 1635 1647 7 férfi 1675 14 háztartás 1686 1697 1720 1 Vi porta 1 porta x

k porta V4 porta 28 lakos 4 család Taskony 1678 körül elpusztult, lakói Békés megyébe menekültek. Amikor földesura, Tassy Mihály hevesi alispán 1679-ben eltiltotta a szomszédos buraiakat, szalókiakat Taskony puszta földjének jogtalan használatától, azt is megemlítette, hogy Taskony puszta nemrégiben még lakott falu volt. 1704-ben és 1706-ban a rácok elpusztították Taskonyt és Burát. Taskony 1711-ben még pusztán állt, de nem sokkal később újratelepült, amikor Szeleezky Márton megszerezte. 1720-ban 4 jobbágy családja és lelkipásztora volt. 1734-ben a vármegye felhívja birtokosa figyelmét, hogy kíméletesen bánjon taskonyi jobbágyaival, mert a falu fogyásnak indult. A pusztán maradt Taskony határát Burához csatolták. Az egykori település ezt követően majorüzemmé vált, s majorsági cselédek lakták. 1823-ban 20 katolikus, 6 református, 1858-ban 145 katolikus és 78 református személy élt itt. Bura csak 1738-1741 között telepedett újra. Lakói a környékről jöttek, s meglehet, hogy korábban a rác pusztítás elől innen távoztak a környező községekbe. Törökszentmiklósról 12, Kunhegyesről 5, Kenderesről 2 család jött, s Roff és Derzs is adott néhány családot.

38 Népessége szinte végig egyenletes növekedést mutat, jelentősebb visszatérések a háborús években következtek be. Már a századfordulón törzsökös lakosságának a belterületen élő reformátusság tekinthető. A katolikusok jobbára uradalmi cselédek Taskonyban. Tiszaburán a külterületi lakosság száma 1910-ben 1016 fő, 1949-ben 853 fő, 1960ban 562 fő. Jelentősebb külterületi lakott helyek 1910-ben Pusztataskony és Pusztalovászház.

39 1926-ban 1700 református, 806 katolikus, 18 izraelita él a faluban, s a katolikusok a pusztákon lévő 17 épületben (cselédház) 92 lakrészt laknak. A belterületen 340 ház áll 621 lakrésszel. Ez az aránytalanság a nagyszámú cigányság jelenlétével magyarázható. 1960 táján a helyi megítélések szerint Tiszabura lakóinak egyharmada cigány.

40 5. Árpád-kori település.

41 Kemej vármegye része volt. E terület birtokosa a fejedelmi család, s maga Taksony lehetett, aki Thonuzobának, mint rokonságához tartozónak adományozhatta a birtokot, Taskony és Bura területét is.

42 Igen gyakran cserélt gazdát ez a terület.

43 1334. szeptember 11-én Visegrádon kelt adománylevelével Károly Róbert Burát István királyi jegyzőnek, familiárisának adja, s szeptember 23-án már be is iktatják, majd a birtoklás 1335. augusztus 17-én megerősítést nyer.

44 Egy 1347. november 12-én keltezett okmány szerint Bura, Boconád, Kerekudvar Heves megyei birtokok osztozkodás útján ismételten Domokos fiának, István királyi jegyzőnek jutnak.

45 1371-ben István Domoszlai Gergely hevesi főispánnak eladja, s így száll a Domoszlaiak leszármazottaira a Rozgonyiakra Bura.

46 Ugyanebben az időben a még önálló Taskony birtoklástörténete így alakult: 1325ben a Kompold fiáké, s ők osztoznak taskonyi birtokukon.

47

1335-ben és 1399-ben még