Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)
306 TISZABŐ közönség elé. 1951-ig Tiszabőn 16 engedélyezett egyesület működött. 156 A községnek ekkor volt egy vallás- és közoktatásügyi minisztériumi könyvtára, 1 egyesületek által fenntartott és egy iskolai könyvtára, amelyek a háborús események idején teljesen megsemmisültek. 157 1945. október 27-én újjáalakult az Iskolánkívüli Népművelési Bizottság a helyi római katolikus igazgató-tanító vezetésével (12 fővel), és egészen 1950ig létezett. 158 1960-ban a művelődési háza 420 főt tudott befogadni, 207 férőhelyes keskenyfilmes mozijában heti két alkalommal volt előadás. Közművelődési könyvtárában 1705 kötet állt az olvasók rendelkezésére. A rádióelőfizetők száma 1960-ban 338, a tvelőfizetőké 2 volt. 159 A kultúrházat és a mozit 1964-ben bővítették, az előbbit 200, az utóbbit 150 férőhellyel. 160 10, A község közegészségügyi viszonyairól kevés adattal rendelkezünk. Az 1831. évi kolerajárvány június 29-én ütötte fel a fejét a községben. 122-en betegedtek meg, közülük mindössze 50 személy gyógyult fel. 161 1879-ben közegészségügyi székhelye Fegyvernek volt. 1912-ben egy szülésznő dolgozott Tiszabőn. 162 1926-ban egy községi körorvosa volt és egy okleveles magánbábája. Gyógyszertára ugyanekkor helyben található, a legközelebbi kórház pedig a tőle 42 km-re lévő Szolnokon volt. 163 1935-ben azt jelentették, hogy a körorvos székhelye helyben van. 164 Munkáját az 1933-ban alakult Országos Stefánia Szövetség Tiszabői Fiókjának tagjai segítették. 165 Az adatok szerint 1880-ban már orvosi lakást épített a község 280 m 2-es alapterülettel, 1912-ben ezt bővítették. 166 1952-ben orvosi rendelőt létesítettek 555 m 2-nyi alapterület bővítéssel. 167 1960-ban 1 körzeti orvos, 1 védőnő és 1 házi betegápoló látta el a község lakosságát. 168 Az 1926-os kimutatás szerint Tiszabő ivóvize folyóvíz, sem artézi kútja, sem csatornahálózata nem volt. 169 1942-ben, 1943-ban és 1944-ben fúrt kútjai látták el a lakosságot iható, egészséges vízzel. 170 1958-ig összesen 4 fúrást végeztek a községben, s ennek eredménye a már említett 3 belterületen működő közkút. Ivóvize az 1960-as kimutatás szerint is elegendő, bár a víz vastartalma az átlagosnál magasabb. 1967-ben vízműtársulat alakult, és egy év múlva kiépült a település teljes vízvezeték-rendszere. 171 Nagy jelentőségű volt a község életében a gazdasági kisvasút megépítése 1950ben. A Fegyvernek és Tiszabő között létesített vonal jelentősen megkönnyítette az eléggé elzárt falu teher- és személyforgalmának lebonyolítását. 172 A község 1948-ban kapott 8 ezer méter hosszúságú villanyvezetéket, ezt 1953-ban 2 ezer méterrel, majd 1964-ben újabb ezer méterrel bővítették. 173 Ekkor a település villamosítottsága elérte a 80%-ot. 1960-ban a község belterületi útjainak hossza 18 km, ebből kiépített 5,2 km, a járdák hossza 30 km, amelyből 3,5 km a kiépített. Ugyanekkor a közvilágítási lámpahelyek száma 53, a gondozott park területe 200 m 2 . 174 Botka János-Soós Imre-Szabó István
