Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

304 TISZABŐ sághoz tartozott még a mezőgazdasági szeszgyár alkalmazotti gárdája, azaz 1 szeszfőző, 1 gépész, 1 fűtő és 8 napszámos.

127 Az 1903-ban alapított szeszgyár 1919-ben is működött Tiszabő Galambos pusztán.

128 1944-ben Pálfy Géza tulajdonában volt a 13 főt foglalkoztató gyár. A felszabadulás előtt háziiparként a kenderfonás és szövés, illetve fűzfavesszőből való kosárfonás volt jelentős a községben.

129 1934-re a kisiparosok szakmánkénti megoszlása tovább bővült, 25 fő dolgozott ekkor Tiszabőn: 3 asztalos, 1 ács, 1 bádogos, 2 borbély, 6 cipész, 1 férfiszabó, 2 hentes, 1 kerékgyártó, 1 kéményseprő, 4 kovács, 1 kőműves, 2 lakatos, 1 molnár, 1 szobafestő.

130 1950-ben legtöbben cipészként, asztalosként, kovácsként működtek, a 30 iparos a következő szakmákból került ki: kőműves 3, asztalos 5, lakatos 1, szobafestő 2, kovács 4, cipész 6, fodrász 3, férfiszabó 2, női szabó 1, hentes 2, szikvízgyártó l.

131 1960-ban a magánkisiparosok száma 19, ebből 1 asztalos, 2 borbély (fodrász), 1 cipész, 1 kőműves, 4 szabó, 1 kovács (lakatos, szerelő). Ugyanekkor a községi állami ipartelepen 79 fő, a szövetkezeti ipartelepen pedig 2 fő dolgozott.

132 Az 1828-as országos összeírás feltűnően sok, összesen 11 házzal, földdel, állattal nem rendelkező zsidó kereskedőt említ, név szerint a következőket: Kálmán Ábrahám, Királ Samu, Bernát Ignác, Konsal zsidó, Satner Samu, Salamon Mojzes, Getier Ádám, Zóz Ignác, Vitéz Jákob, Getier Ábrahám és Graf Ábrahám.

133

1851-ben a község 27 kereskedőjét és azok „különféle üzletét" vették számba.

134 1879-ben 6 kereskedőt tartottak nyilván a községben, akik közül 4 vegyeskereskedő, 1 bőrkereskedő, 1 pedig házaló volt.

135 1919-ből a község 2 kocsmájáról van adatunk, az egyik a Hangya fogyasztási szövetkezet tulajdona. A szövetkezet tagsága ekkor 1475 fő.

136 Az 1926. évi adatok szerint Tiszabő állandó piaca helyben volt, de a 22 km-re fekvő Törökszentmiklóson, a 7 km-re lévő Fegyverneken és a 14 km-re lévő Kunhegyesen is rendszeresen megfordultak a községbeliek. Állatfelhajtás nélkül egy hetipiaca van, s a községbeliek ellátását ekkor 3 szatócsüzlet és 1 Hangya fogyasztási szövetkezet oldja meg.

137 1934-ben 2 rövidáru-, 2 gabona-, 5 vegyeskereskedőt és 1 vendéglőst vettek nyilvántartásba. Az 1946-ban alakult földműves-szövetkezet 1948-ban egyesült a Hangya szövetkezettel, s megkezdődött a szövetkezet kereskedelmi tevékenysége is. 1953-ban társult a fegyverneki szövetkezettel. Ekkor már 2 bolt, 2 kocsma, 1 szikvízüzem, 1 gabonafelvásárló telep és 1 szabadfelvásárlási egység tartozott hozzá. 1956 júliusától ismét önálló lett. Fokozatosan erősödött, az üzletek korszerűsödtek. 1958-ban megnyitottak egy húsboltot és a Lódiné-féle boltot. 1960-ban modern önkiszolgáló üzletet és vas-műszaki boltot létesítettek. 1963. április l-jén a szövetkezet ismét társult a fegyverneki szövetkezettel.

138

1960-ban a kiskereskedelmi boltok száma 7, ebből 3 élelmiszert, 1 iparcikket, 1 pedig vegyes árut árult. Ugyanekkor 2 italboltja volt a községnek. A kereskedelemben foglalkoztatottak száma 9 fő. 1959ben 3 országos vásárt tartottak Tiszabőn.

139 9. Az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzékben már említik plébániáját.

140 Az 1571. évi török defterben is szerepel temploma. Anyakönyveit 1758-től vezetik.

141 1710-ben Csomortányi esperes azt jelenti, hogy „... túl a Tiszán Bőw ... harangja Kőtelken vagyon ... a keő templom sanctuáriumát (szentélyének anyagát) a körűi serház épületére vonták le a kuruczok".

142 1720-ban a falu egyik földesura, Almásy János helyreállíttatta a megrongált régi kőtemplomot, aminek védőszentje Keresztelő Szent János volt, s benne három oltár és hiányos berendezés állott. A deszkamennyezetes katolikus templomot 1737-ben már újra rossz állapotúnak mondják. Ekkor Tiszabő még a nagykörűi egyház filiája. 1738-ban önállósult egyháza, sőt Kenderest, Roffot, Burát, Fegyverneket és Kunhegyest filiaként hozzárendelték. A templom állapota a XVIII. század utolsó negyedére tovább romlott, ezért 1777-ben új templom alapkövét helyezték el. Ez azonban csak 1809-re készült el.

143 A községben 1837-ben 1626 római kato-