Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)
296 TISZABŐ lepedők egy része mezőkövesdi volt. 1720-ban a lakosság jó része még földbeásott kalyibában lakik. 1728-ban is csak 8 ház, 7 kunyhó és 10 verem jelezte a megtelepedés kezdeteit. Földesuraik ekkor a Koháry, Hellebronth és Almássy családok voltak. A nagy birtokszerző Almássyak 1701-ben lettek Tiszabőn birtokosok. Hellebronth II. János, aki mint Rákóczi vitéz ezredese ismeretes, Almássy Apollóniát vette feleségül. A Koháry birtokot 1730 körül megosztották, s a tiszabői birtokrész gr. Károlyi Ferenc szatmári főispáné lett. Ez aztán Tiszabő felét, amelyet Bosnyák-jogon örökölt, 1732ben 3000 forintért eladta Hodossy Jánosnak, de 1744 és 1758 között Károlyi Klára fia, gr. Haller István, majd ennek fia, Haller Antal évtizedes pereskedéssel elvették Hodossytól. 61 A XIX. század első felében a közbirtokosok egymás között birtokarányosítást hajtottak végre. A birtokjogot négy negyedre osztották fel (quarta) az Almássy, Tratmansdorf, Halasy és a Hellebronth negyedre. Ez utóbbi családhoz tartozott a Hellebronth, Rakovszky és Detrich nevű család. 62 1893-ban Tiszabő birtokosai Ambró János, Fischbein József, Hellebronth János, Polgár József, Polgár Lajos, Schaul Ignác, Timon Bertalan és Keppich Emil. 63 Tiszabő 1876-ig a volt Heves és Külső-Szolnok 1569-ben egyesült vármegyék területéhez tartozott. Ezután Jász-Nagykun-Szolnok vármegye része 1950-ig. A falustátusú település az 1872. május 4-i szabályrendelete alapján nagyközséggé alakult. A község szervezete a polgári korszakban, az 1871. évi te. alapján kialakított nagyközségek szervezeti formáját vette fel, és mint nagyközség - amely saját erejéből el tudta látni közigazgatását - állott fenn a tanácsrendszer létrejöttéig. Önkormányzatát képviselőtestülete útján gyakorolta, mely fele részben virilis (12 fő), fele részben választott tagokból (12 fő) állott. A tiszabői elöljáróságot 1879-ben 1 bíró, 1 másodbíró, 1 pénztárnok, 8 tanácsos és egy jegyző alkotta. 64 A budapesti fő- és székvárosi állami rendőrség az 1897-es évben azt jelenti, hogy Várkonyi István befolyása Tiszabő községre is kiterjed. 65 Várkonyi István Független Szocialista Pártjának alakuló kongresszusán 1897-ben Cegléden a 239 kongresszusi küldött között Tiszabő község delegáltja is megjelent. 66 Tiszabő képviselőtestülete 1912. április 26-án községháza és jegyzői lakás építésének tervéről határozott. 1914. október l-jén az új községháza el is készült, költsége 33226 korona volt. 1913. február 17-én a képviselőtestület a Törökszentmiklós-Abádszalók helyi érdekű vasút kiépítéséhez - mely a község mellett is elhaladt volna 50000 korona hozzájárulást állapított meg. A vasútépítés elmaradt. 1919. augusztus 29-én a kereskedelmi miniszter a körülmények megváltozására hivatkozva a vállalkozást tárgytalannak tekintette. 1913-ban a községi elöljárósághoz a következő alkalmazottak tartoztak: főbíró, jegyző, pénztárnok, közgyám, belrendőr, segédjegyző, halottkém, hadnagy, kisbíró, szülésznő. A bíró Négy esi Pál volt, a jegyző Ambrus István. Ambrus István még a Tanácsköztársaság idején és utána is végezte a község jegyzői teendőit. 67 A háború végére mind nagyobb gondot okozott Tiszabőn is a lakosság ellátása. Az elöljáróság többször kért gabonasegélyt az alispántól. 1918 novemberében 26 q búzát juttattak is részükre a tiszaroffi malomból, de a kiutalt mennyiség második részét a rdffi nemzeti tanács már nenvengedte elszállítani, mert helyben sem volt elég. Az Országos Burgonya Közvetítő Irodától burgonyát igényelt a község: 1918. október 3-án kaptak 126 q-t, 1919. február 5-én 100 q-át, összesen 6200 koronáért, amit a lakosság adott össze. 1919 februárjában azt jelentik az országos propagandabizottságnak, hogy „a rossz időjárás miatt ... Tiszabőn 40%-át nem fejezték be az őszi vetésnek". Polgár László 161 holddal rendelkező birtokos a földkövetelésekkel kapcsolatban ír a helyi tanácsnak: „a leszerelt katonákból lett földmunkások földet szeretnének saját hasznukra művelés alá vonni." ő csak bérletre ajánl föl birtokából Jancsó Pálnak és társainak 1919. március 18-án. Áprilisban 691 főben állapítják meg a közellátási