Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

26 NAGYIVÁN A jobbágyviszonyok megszüntetése és az 1863. évi úrbéri tagosítás után viszonylag tehetős kisgazdaréteg, de ugyanakkor 180 majdnem földnélküli zsellérháztartás lépett át a polgári korszakba. 1920-ban 158 az önálló mezőgazdasági birtokosok - bérlők száma, a mezőgazdasági cselédeké és munkásoké már 527. Az egri főkáptalan a főleg legelőből álló 3200 kh-as birtokát az első világháború idejéig bérbeadás útján hasznosította. Az 1880-1890 közötti években Schwartz Jakab és Wildmann Ignác, ezután 1908-ig Szabó György és társai, ezt követően pedig Nagyiván község bérelte. Jó legelőin a gazdák nagyszámú juhot, később, az első világháborút megelőző húskonjunktúra idején szarvasmarhát tartottak, s a többi környékbeli faluhoz képest jobban megszedték magukat. 1912-ben az egész 3225 kh-as káptalani birtokot már örök áron szerették volna megvenni, s egymillió koronát meghaladó vételárat tudtak megajánlani, de a káptalan ezt és a karcagiak vételi ajánlatát is elutasította, majd a birtokot saját kezelésbe vette, hogy itt tartsa az apránként eladogatott egyéb birtokairól kiszoruló állatállományát. 1925-ben az egri főkáptalannak 3225 kh területű ingatlanából mindöszsze 274 kh a szántó.

67 Fontos a birtokmegoszlás részletesebb vizsgálata és a foglalkozási struktúra feldolgozása is. Jelezzük, hogy itt az alacsony értékű földek miatt a holdszám félrevezető lehet a statisztikában, és a számadatok esetleges összevetése is nagy figyelmet igényel, mert a felmérések más-más szempontok szerint történtek:

68 1910 1935 1949 birtok birtokosok birtok birtokok területe birtok birtokosok nagysága szama nagysága szama területe nagysága szama 0-10 kh 73 0-1 kh 227 64 kh 0- lkh 26 Részes földműv. 3 1-5 kh 162 394 kh 1- 5kh 205 Majoros 5-50 kh 117 1909 kh 5-10 kh 49 10-100 kh 72 50-100 kh 11 617 kh 10-25 kh 25-től kh 59 21 100 kh felett 8 100-500 kh 7 1431 kh Ebből: birtokos 6 500-1000 kh 1 604 kh haszonbérlő 2 1000-3000 kh 2 2477 kh Összesen: 156 527 7496 kh 360 Az 1-5 kh-as kategóriában 1935-ben csak 0,2 kh az átlag. Ha nem ismernénk a földek minőségét, viszonylag jónak tarthatnánk az 5-50 kh-as kategória 16,3 kh-as átlagát. Ám gyakorlatilag ez a népesség is szinte a zsellérek életét élte. Főként a legelő emeli meg az 50-100 kh-asok birtokállományát, amelynek átlaga csak 56 kh. A foglalkozási struktúra ugyanebben az időben a következő képet mutatja:

69 1910 Keresők 1930 1949 1960 Mezőgazdaság Ipar Kereskedelem 775 73 11 788 66 13 605 60 13 610 135 24 Közlekedés 4 17 67 30 Közszolgálati és szabadfoglalkozású Véderő 10 12 1 16 Napszámos Házi cseléd 9 15 32 Egyéb 10 25 95 Összesen: 907 954 761 894