Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

250 SZOLNOK nokon „Súlyos rongálódást szenvedett a szolnoki Cukorgyár gépháza, a szolnoki Papírgyár műhelyépülete, a Bohn téglagyár, a Rákos Vattagyár szárítóhelyei, valamint gépi berendezése, a Hungária Villamossági Rt. távvezetékei, városi hálózatok és vezetéktartó oszlopai, valamint olaj transzformátorai súlyosan megrongálódtak. A Gulyás malom felrobbantva, Neugebauer Antal malma felgyújtva és leégve, Nostra Közraktár felgyújtva, Mezőgazdasági Közraktára felgyújtva, Hungária Rum és Likőrgyár bombatalálat."

118 A Bábaképző Intézet, polgári fiúiskola, -felsőkereskedelmi iskola bombatalálatot kapott és súlyosan megrongálódott. Három elemi iskola bombatalálatot kapott, 5 elemi iskola háborús rongálódásokat szenvedett, a csendőrlaktanya telitalálatot kapott, a vármegye házát és a vártemplomot aknatalálat érte.

119 Míg az 1944. januári adatok szerint Szolnok népessége 44000 főt tett ki, 1944 decemberéig a harcok miatt elmenekült lakosságának egy része érkezett csak vissza, s a népesség száma ekkor mintegy 15 000 főre volt tehető.

120 A harcok befejeződésével nemcsak a károk felmérése, a romeltakarítás, hanem az élet normalizálása is a legfontosabb feladatok közé tartozott. A városban már 1944. november 6-án megalakult a polgárőrség. Létszáma 1945. március 3-ig 175 főre emelkedett.

121 Az MKP szolnoki szervezete - korabeli párttagsági igazolványok keltezése és Tisza József, az MKP szolnoki szervezete titkárának 1945. április 3-i jelentése szerint - 1945. november 7-én jött létre.

122 Már 1944. december 6-án megkezdődött a középfokú és a népiskolai oktatás a városban. A polgári és tanonciskola hallgatói a Petőfi út 5. szám alatti házban, a kereskedelmi iskola tanulói az Apponyi út 4. szám alatti házban, a fémipari szakiskolások pedig a Jókai út 1. számú épületben tanultak, az első három nap kivételével, amikor még összevont tanítás folyt a középfokú iskolák megjelent tanulói számára. December 6-án öt helyen, 1-2 termes tanítói lakásokban indult meg a népiskolai oktatás, mert egyetlen iskolaépület sem állt rendelkezésre részben azért, mert megrongálódott, részben azért, mert lefoglalta a szovjet hadsereg. A Constantin római katolikus népiskola épületében 4 osztályban 1945. január 26-án kezdődhetett meg a tanítás.

123 1947. április 20-án Zsemlye Ferenc a következőket írta a Szabad Népben az 1944 végi napok eseményeiről: „... A felszabadulás után pár nappal a Papírgyár és a Hungária dolgozói már áramot adtak a városnak és lehetővé tették a vízszolgáltatást. Három hét leforgása alatt két fahíd állt a Tiszán. A szolnokiak kivették részüket a közúti híd megépítéséből és ott dolgoznak a vasúti hídnál."

124 A szolnoki MÁV-műhelyben 1944. november 7-től december 31-ig a mozdonyszerelde 185 munkása 30 mozdony javítását végezte el. A fűtőház munkásainak egy csoportja már november 5-én megkezdte az üzem helyreállítását, és néhány nap elteltével már a szolnoki vasúti híd helyreállításához szükséges alkatrészeket gyártottak.

125 Jász-Nagykun-Szolnok vármegyét nyolcan képviselték Debrecenben az Ideiglenes Nemzetgyűlésen, közülük Dikó Balázs, Guba Mihály, Rágó Antal és Darvas Ferenc voltak szolnokiak.

126 Az MKP, a Szociáldemokrata Párt és a Független Kisgazdapárt szervezetei 1945 januárjában már működtek.

127 1945. január 25-én alakult meg Szolnok város ideiglenes képviselőtestülete, melyen Zsemlye Ferencet ideiglenes polgármesterré, Veres Józsefet városi főjegyzővé, Polónyi Andrást első tanácsnokká (osztályvezető), Kalocsai Bélát második tanácsnokká választották.

128 Szolnokon 1945 januárjában a nemzeti bizottság elnöke Guba Mihály, ideiglenes nemzetgyűlési képviselő volt.

129 1945. február 2-án a polgármesteri jelentés arról adott hírt, hogy a városba „nagyon sok kereskedő és iparos még most sem tért vissza, kevesen vannak, akik ipari műhelyüket, vagy kereskedésüket megnyitották s ott rendszeres működést fejtenek ki".

130 Szolnok felszabadulását követően a város első újságja az 1944. december 3-tól 1945. január 3-ig megjelent Dolgozók Lapja című hetilap volt, s 1945. május elsejétől jelent meg a Tiszavidék című lap.

131