Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

Szolnok 1. Szolnok a Tisza jobb partján, Budapesttől 100 km-re, a Budapest-Debrecen közút és vasút mentén a Tisza és a Zagyva egyesülésénél fekszik. Az ősi városmagot alkotó nagyobb rész a Tisza árvízmentes jobb partján települt, 87-89 méter tengerszint feletti magasságban. Az újabb kori nagyarányú fejlődéssel a város átnőtt a folyó bal partjára is. 1950-ben Szolnokból kivált, de 1963-ban visszacsatolták a Tisza bal parti részén fekvő Szandaszőlőst, s bár vizsgált korszakunkban, 1960-ig Szandaszőlős önálló település volt, adatait Szolnokkal összevonva közöljük a továbbiakban.

1 Élő vize a Zagyva és a Tisza, illetve a Zagyva-Tisza torkolat fölött beömlő, a Jászság és a Tisza menti községek belvizeit levezető, időszaki vízfolyásból mesterségesen kialakított Miller vagy Mély-ér, melynek vizét a milléri szivattyútelep emeli át a Tiszába. Korábban, századunk elejéig a városon folyt keresztül a Büge vagy Bügér, mely időszaki vizeket vezetett a Tiszába. A Zagyva egyik természetes ágát Pity ónak nevezték. A Zagyva jelenleg az egykori várárok ásott medrén át ömlik a Tiszába, mivel az eredeti mederrész feltöltődött. Ezzel eltűnt a várostól keletre, északkeletre terpeszkedő ősmocsár, melynek gazdag állatvilága, kifogott teknősei még az 1920-as években keresett árucikkek voltak a szolnoki piacon.

2 1856-ban Szolnok megye határának északi részén rövid új meder létesítésével levágták a tenyői holtágat, amely 5 km-nél hosszabb kanyar átvágását jelentette. 1857-ben a szolnoki Alcsi holtág levágására került sor, az átvágott kanyar hossza 15 801 m. Ugyanide az elkövetkező években töltést is építettek.

3 Ma is ez a két levágott Tisza-kanyar a legnagyobb felületű holtvíz. Sajó Elemér 1930-ban elkészült programja után nem sokkal megkezdték a szolnoki kikötő és gabonatárház építését Szolnok város belterületén, hogy majd e'kikötő bonyolítsa le a megépítendő Duna-Tisza-csatorna árucsere-forgalmát.

4 A város bal parti része a Kertváros. Szandaszőlős csak 84-85 méter tengerszint feletti magasságon fekszik, s a Tisza-híd közvetlen környékét (Százlábú híd) körgáttal vízmentesítették. Nagyobb áradások esetén azonban csak a korábban Móricz ligetnek, ma Tiszaligetnek nevezett rész nem kerül víz alá. Szolnok éghajlata kontinentális, a nyár száraz, forró, a tél hideg, de kevéssé szeles, e környéken van az országban a legtöbb derült, napfényes nap is. Ötvenéves átlagban a csapadék évi mennyisége 520 mm.

5 Határának talaja legnagyobb részt agyagos, amelyet közönséges sárga agyagnak neveznek. Viszonylag kevés a szikes terület, köze-