Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)
SZELEVÉNY 223 bírájának írt levélrészlete jól kifejezi ezt: „hiteles kútfőkből értésemre esett, hogy T. Márton János Úr tegnap, azaz Mindenszentek Ünnepén a reggeli isteni szolgálat alatt dézsmás szölleit dézsmáltatta, s a dézsmát szekerekre rakatva és haza szállíttatva mindenekben... megilletődést idézett elő... E súlyos kihágást a törvény szigorával éreztetni el ne mulassza." A levél még elmondja, hogy a földesurak „még ünnep és Vasárnapokon is a legnagyobb szolgai munkákat végeztetik". 124 A csépai elöljáróság 1864-ben azt írja Pesty Frigyesnek Szelevénnyel kapcsolatban, hogy egy régi alapítványból állítottak egy csinos kis templomot oskolával, ahol egy tanító oktat, „ki egyszersmind midőn Csépáról harmadik vasárnapokon, 's nagyobb ünnepi napokon a' segéd lelkész kimén, az éneklést is vezeti". 1879-ben Szelevényen van egy iskolaterem egy képesített tanítóval. A tanulók száma 122. 125 A nagyközséggé válással az oktatás helyben is nagyobb támogatást kap. Az 1919-es nagy tiszazugi árvíz, amely 13 lakóház, a községháza és a templom kivételével az egész falut elvitte, az iskolát is erősen megrongálta. A lakosság azonban hamar hozzáfogott középületeinek és iskoláinak renoválásához. 126 1926-ban a közoktatást 4 állami és egy római katolikus elemi iskola, valamint 4 általános állami továbbképző látja el. Ez azt jelentette, hogy volt egy öttantermes állami elemi iskolája, amelyből 2 tanterem 2 tanítói lakással belterületen, 3 tanterem pedig 3 tanítói lakással külterületen, vagyis a tanyákon volt. Ezen kívül belterületen volt még az egytantermes római katolikus felekezeti iskola is. 1926-ban a község óvodával még nem rendelkezett. 127 1939. február 28án a tiszti főorvosi jelentés Szelevénnyel kapcsolatban azt fogalmazza meg, hogy a 3-5 éves korú gyermekek létszáma 171, s folyamatban van kisdedóvó szervezése. Hogy az óvoda mikor létesült, nem ismeretes, csupán annyit tudunk, hogy 1947-ben a községi óvoda átalakítását jelentik, amikor is férőhelyeinek száma 50. 128 A második világháború idején egy rövid ideig szünetel a tanítás, de a belterületen már 1944-ben megindul, míg a három külterületi iskola - a réti, a csörkei és a haleszi - csak a későbbi években kezdi meg működését. 1948-ban államosítják az egyházi iskolát, s ekkor indul meg az oktatás a csörkei iskolában, majd 1949-ben a réti iskola is beindul. A tanyai iskolákban az 1-től 8. osztályig összevont gyerekeket egy-egy tanító oktatta, míg a belterületi iskolákban 3 fős volt a tanítói kar. 1950-től indult meg a szakosított oktatás, és ekkor vezették be az orosz nyelv oktatását is. A csörkei iskola eredetikeg a Pálóczi pusztán és környékén lakó tanyai gyerekek számára létesült, s 1948-tól 1953-ig ennek megfelelően is funkcionált. Ekkor egy esztendeig szünetelt az oktatás, a tanulókat a szülők a kórhányi iskolába íratták. 1954-ben ismét megindult ugyan az oktatás, de a tanyasiak fokozatosan belterületre húzódtak be (1960-ban 25 gyermek járt külterületi iskolába), s így 1961-ben a csörkei iskola megszűnt, egy esztendővel később lebontották az épületet is. A réti iskola 1949 és 1966 között, a Haleszi iskola pedig 1949-től 1952-ig működött. 129 A megszüntetett réti iskolát körzetesítették, s a gyerekeket részben autóbusz, részben a tsz által biztosított kocsi hordta a belterületi iskolák valamelyikébe. 1958ban az általános iskolát 2 tanteremmel bővítették, 1964-ben pedig újabb 2 tantermet kapott Szelevény. 130 Az oktatás területén bekövetkezett változásokat a legszemléletesebben az alábbi táblázat mutatja: 131 6. életévüket Általános iskola Középiskola + betöltött Analfa- ,- i „-, -_. - Főiskolát Ev lakosok béta Ir " olvas osztályát végezte végzeü száma 1-5 6-7 8 1-3 4 1941 2167 286 491 784 560 28 3 14 1 1960 1929 82 4 800 744 250 26 13 10
